Az Északi-sarki-óceán már 3 év múlva jégmentes lehet

Egy új tanulmány szerint az Északi-sarki-óceán első jégmentes napja akár 2027-ben bekövetkezhet, ami komoly aggodalomra ad okot.

Az északi sarki tengeri jég az elmúlt évtizedekben példátlan sebességgel, tízévente több mint 12%-ot olvad, és ezzel közelítünk ahhoz a ponthoz, amikor – igaz, egyelőre csak időszakosan, de – szinte teljesen eltűnik a jég.

A Nature Communicationsben megjelent tanulmányban leírtak szerint ez a “bolygónk számára baljós mérföldkő” valószínűleg 2023 után 9-20 éven belül következik be, függetlenül attól, hogyan változtatunk az üvegházhatású gázok kibocsátásán, de a legborúlátóbb előrejelzések szerint ez akár 3 éven belül is megtörténhet, írja a Live Science.

Nagy bajban az Északi-sark vidéke?

Alexandra Jahn, a Coloradoi Egyetem klímakutatója a tanulmány kapcsán elmondta, hogy „az első jégmentes nap az Északi-sarkon nem hoz azonnali, drámai változásokat, de világosan megmutatja, hogy alapjaiban alakítottuk át az Északi-sarki-óceán természetes környezetét, amelyet korábban egész évben jég és hó borított, az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatására.”

Jéghegy az Északi-sark környékén. AWeith

A tengeri jeget folyamatosan műholdas megfigyelésekkel követik nyomon, 1979 óta mindkét pólusnál rögzítik az ingadozásokat. A tengeri jég kulcsszerepet játszik az óceánok és a levegő hőmérsékletének szabályozásában, a tengeri élőhelyek fenntartásában, valamint azokban az óceáni áramlatokban, amelyek hőt és tápanyagokat szállítanak világszerte.

Emellett a jégfelszín visszaveri a nap energiájának egy részét az űrbe, amit albedóhatásnak neveznek. Ez a hatás fordítva is működik. Az olvadó jégfelszín sötét vizet tár fel, amely több napsugarat nyel el, tovább fokozva a felmelegedést.

Ezért az Északi-sark egykor hűtőszekrényként működött, de ma már inkább egy radiátor szerepét tölti be, és négyszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része.

A gyors melegedésnek jelentős következményei vannak: az északi-sarki jég kiterjedése, amely 1979 és 1992 között átlagosan 6,85 millió négyzetkilométer volt, idén 4,28 millió négyzetkilométerre zsugorodott. Ha a jég területe 1 millió négyzetkilométer alá csökken, a régiót “jégmentesnek” tekintik.

Az Északi-sarki-óceán, korábbi nevén Jeges-tenger. Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal

A kutatók 11 különböző klímamodellt és 366 szimulációt használtak annak előrejelzésére, hogy ez a nap mikor következhet be. A legpesszimistább előrejelzések szerint akár 3-6 éven belül is bekövetkezhet, ha szokatlanul meleg évszakok következnek. Az összes szimuláció azonban arra utalt, hogy az első jégmentes nap elkerülhetetlen, és legvalószínűbb időpontja az 2030-as években lesz.

Céline Heuzé, a tanulmány vezető szerzője szerint „az első jégmentes nap valószínűleg hamarabb bekövetkezik, mint az első jégmentes hónap, ezért fel kell készülnünk. Fontos tudnunk, hogy milyen események vezethetnek az Északi-sarki óceán eljégtelenedéséhez.”

A kutatás eredményei ellenére némi reményre is van ok, ugyanis a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése jelentősen késleltetheti a jégmentes nap bekövetkezését, és mérsékelheti az Északi-sarki jég elvesztése által okozott sokkot. Jahn szerint „bármilyen kibocsátáscsökkentés segíthet megőrizni a jeget”.

Érdemes elolvasni:

• A Föld forgástengelye 80 centivel mozdult el, a kutatók pedig végre rájöttek, mi az oka
• Stephen Hawking: borzalmas bajban vagyunk, hamarosan lakhatatlanná válik a Föld
• Rekordot döntött a Fudzsi hegy, de nincs sok okunk az örömre