Különös, fehér “kéményeket” fedeztek fel a Holt-tenger fenekén

Búvárok különös, kéményszerű képződményeket találtak a Holt-tenger fenekén, amelyek „füstszerűen” bocsátják ki a folyadékot. Ez a folyadék valójában rendkívül sós víz, amely a tenger alatti üledékekből tör elő, és egyedi, gyorsan növekvő struktúrákat hoz létre.

A Holt-tenger zsugorodása

Az IFLScience beszámolója szerint a Holt-tenger vízszintje évente körülbelül egy métert süllyed, amely már több mint öt évtizede tart. Az okok között szerepel a térség szárazsága, az intenzív mezőgazdasági vízfelhasználás, valamint az, hogy a tenger többé nem kap utánpótlást a korábbi vízforrásokból. Ez a folyamat nemcsak környezeti, hanem geopolitikai problémákat is okoz, mivel a Holt-tenger Izrael, Jordánia és Palesztina területének határán fekszik.

A Holt-tenger. Fotó: depositphotos.com

A vízszint csökkenése befolyásolja a felszín alatti vízkészleteket is, amelyeket a szomszédos országok egyre nehezebben tudnak hasznosítani. Az új, kéményszerű képződményeket éppen egy, a felszín alatti vízrendszert vizsgáló kutatás során fedezték fel.

Fehér füstoszlopok a mélyből

A Helmholtz Környezetkutató Központ munkatársa, Dr. Christian Siebert szerint ezek a képződmények hasonlítanak a mélytengeri hidrotermális kürtőkhöz, ám teljesen eltérő rendszert képviselnek. A hidrotermális kürtők általában több ezer méteres mélységben találhatók, és szulfidokat tartalmazó forró vizet bocsátanak ki. A Holt-tenger “kéményei” viszont sós talajvízből származó oldatokat lövellnek ki, amelyek a tó fenekén található ásványi halit (kősó) rétegekből oldódnak ki.

Forrás: C. Siebert et al./Science of the Total Environment

Ez a sós oldat a felszín felé áramlik, ahol érintkezve a tó vizével a sók és a halit feloldódnak, majd spontán kikristályosodnak. A “kémények” naponta több centimétert is növekedhetnek, magasságuk elérheti a több métert, átmérőjük pedig a 2-3 métert is meghaladhatja.

Figyelmeztetés a földfelszín alatti veszélyekre

A kutatók radioaktív klór-36 izotópokat és édesvízi mikroorganizmusok nyomait is kimutatták a “kéményekből” kibocsátott vízben. Ez azt jelzi, hogy ezek a képződmények a környező víztartó rétegekből származnak.

Ezek a “kémények” kulcsszerepet játszhatnak a Holt-tenger környékén egyre gyakoribbá váló víznyelők előrejelzésében. Az elmúlt években több ezer víznyelő alakult ki a térségben, amelyek a talaj sótartalmának kioldódása (karsztodosás) miatt jönnek létre. A kutatók kimutatták, hogy a kémények ott képződnek, ahol nagyobb területeken a felszín összeomlik.

Egy hatalmas víznyelő Oroszországban. Fotó: depositphotos.com

Dr. Siebert szerint ezek a képződmények hatékony előrejelzők lehetnek az összeomlásra hajlamos területek azonosítására. Az autonóm vízi járművek és fejlett szonárrendszerek segítségével pontosan feltérképezhetők lennének ezek a kémények, ami kulcsfontosságú lehet a veszélyeztetett régiók meghatározásában.

A kutatás jelentősége

Az új felfedezés nemcsak a Holt-tenger dinamikájának jobb megértéséhez járul hozzá, hanem a környék infrastrukturális és mezőgazdasági kockázatainak kezelésében is segíthet. A kutatás eredményeit a Science of the Total Environment folyóiratban publikálták.