Furcsa galaxisokat talált a James Webb, amelyek megkérdőjelezik keletkezésük elméletét
Csillagászok egy csoportja titokzatos „UFO-galaxisokat” talált, amelyek vörös, ragyogó, korong alakú objektumokként jelennek meg az űr sötétjében. A NASA James Webb űrtávcső (JWST) segítségével 56 „ultra-vörös, lapított objektumot” fedeztek fel, amelyek évtizedeken át rejtve maradtak a régebbi teleszkópok, mint például a Hubble elől.
Ezeket a galaxisokat valószínűleg porfelhők és törmelékek rejtették el, amelyek körülveszik őket, elrejtve a belső csillagrendszereik fényét. Azonban a JWST fejlett technológiája, például az infravörös fény érzékelésére képes műszer, lehetővé tette, hogy lenyűgöző képeket készítsenek róluk. Néhány ezek közül közelebb találhatók a Tejútrendszerhez, mint amit a csillagászok korábban várták.
Furcsa galaxisokat talált a James Webb
Szomszédunk, az Androméda-galaxis. Illusztráció: Wikipedia
A Colorado-i Egyetem kutatói szerint ezek a galaxisok méretben és alakban hasonlóak a Tejútrendszerünkhöz, de „sokkal porosabbak”. Justus Gibson vezető szerző elmondta, hogy a JWST lehetővé teszi számukra, hogy olyan típusú galaxisokat lássunk, amelyeket korábban soha nem láthattak. „Azt hittük, hogy már elég jól ismerjük a közeli univerzumot, de ez azt mutatja, hogy talán mégsem.”
A Daily Mail szerint kutatók számítógépes szimulációkat és matematikai modelleket használtak a furcsa galaxisok alakjainak meghatározására. Az eredmények alapján klasszikus „repülő csészealj” és lapított szferoid formájában is léteznek. Ezek az óriási, vörös fényt és infravörös sugárzást kibocsátó galaxisok körülbelül 50-szer több port tartalmaznak, mint a Tejútrendszerünk.
A kutatás során figyelembe vették a galaxisok fényének és infravörös sugárzásának változásait, és arra a következtetésre jutottak, hogy az ezek gyenge vörös fényét a por és a törmelék okozza, nem pedig a nagyon távoli galaxisokra jellemző, halványodás. Erica Nelson kutatótársa szerint egyelőre nem tudják, miért van ezekben a galaxisokban sokkal több por, mint másokban.
A kutatók az adatokat összevetették a galaxisok csillagok tömegével és a központjuk és a szélük közötti fény- és infravörös sugárzási különbségekkel. Az eredmények azt mutatták, hogy a galaxisok szélén a vörös fény kevésbé intenzív, mint a középpontjukban.
A James Webb által észlelt furcsa, vörös galaxisok. Gibson, Nelson et al./The Astrophysical Journal
Át kell gondolni a galaxisok keletkezésének elméletét?
A csapat a csillagkeletkezés ütemét is megfigyelte, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a galaxisok nem szélsőségesek a csillagtömeg vagy a csillagkeletkezési ütem (SFR) szempontjából. Az UFO-galaxisok egyszerűen „alapvetően vörös objektumok, amelyek optikai halványossága elsősorban a por miatt van”.
A kutatás során három másik, vörös fényt kibocsátó, óriási galaxis is napvilágra került, amelyeket „vörös szörnyeknek” neveztek el. Ezek a galaxisok a Tejútrendszerhez hasonlóan hatalmasak, de sokkal távolabb vannak a Földtől, és az ősrobbanás helyéhez közelebb.
Ezek az új felfedezések megkérdőjelezik a galaxisok keletkezéséről alkotott hagyományos elképzeléseket. A kutatók azt feltételezik, hogy a galaxisok másként formálódhatnak, mint eddig gondolták, és hogy a gravitáció hatására nem minden anyag válik csillagokká és bolygókká, hanem sok por és törmelék marad.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
