Tudtad, hogy delfinek védik az amerikai nukleáris arzenál negyedét?

A hadi delfineket és oroszlánfóka „kollégáikat” más katonai célokra is bevetik.

Talán hallottál már róla, hogy az első világháborúban a brit hadsereg sirályokat próbált kiképezni a német tengeralattjárók akadályozására. Egészen pontosan úgy, hogy a sirályok a teleszkópokra ürítettek volna, így megvakítva az ellenfelet, írja az Old Salt blog. Az akció nem aratott osztatlan sikert, mégis csak az előfutára volt még több őrült esetnek, ahol állatokat vetettek be – egészen a mai napig.

A delfineket más tengeri emlősökkel együtt jelenleg is használják különböző célokra, többek között nukleáris tengeralattjáró-bázisok védelmére. Az amerikai hadsereg delfineket tart a georgiai King’s Bay tengeralattjáró-bázison és a Seattle közelében található Kitsap tengerészeti támaszponton, ahol ezek a tengeri emlősök az ország meglévő nukleáris arzenáljának negyedét védik.

Állatok a hadseregben

Az amerikai haditengerészet még 1959-ben kezdte el vizsgálni a különböző delfinfajokat, amikor a tengeri oroszlánokkal, később pedig más tengeri fajokkal, például tengeri teknősökkel, tengeri madarakkal, valamint különböző cápákkal és rájákkal együtt tesztelték képességeiket. Ez magában foglalta érzékszervi és fizikai képességeiket, valamint a kiképezhetőségüket is. Nem minden faj bizonyult egyformán képezhetőnek és hasznosnak, így az évek során a potenciális újoncokat többnyire palackorrú delfinekre és kaliforniai oroszlánfókákra szűkítették.

Ezeket a kiképzéseket a haditengerészet tengeri emlősökkel foglalkozó programja (NMMP) végezte. Az 1980-as évekre több mint 100 delfin élt a haditengerészet létesítményeiben, és több mint 8 millió dolláros katonai költségvetésből működött a program. A delfineket arra képezték ki, hogy kamerát hordjanak a szájukban, üzeneteket közvetítsenek, és még az ellenséges búvárokat is felkutatták. Az oroszlánfókákat megtanították arra, hogyan kell aknákat felszedni a tengerfenékről, míg a beluga bálnák a vizeken járőröztek és veszélyek után kutattak.

A vietnami háború idején a delfineket még a délkelet-vietnami Cam Ranh-öbölben is bevetették, ahol víz alatti megfigyelést végeztek, és megvédték a katonai hajókat az ellenséges úszókkal szemben. 1986 és 88 között hat delfin segített kísérni kuvaiti olajszállító tartályhajókat a Perzsa-öbölben, majd 2003-ban más delfinek segítettek a koalíciós erőknek aknamentesítésben az iraki Umm Qasr kikötőjében.

Jó katonák a delfinek?

Meglepően igen, és ez az intelligenciájukkal, fizikai képességeikkel és általános szociabilitásukkal kapcsolatos tényezők keverékének köszönhető. A delfinek úgy fejlődtek ki, hogy képesek legyenek feltérképezni a környezetüket az echolokáció segítségével. Ezek hanghullámok, amelyeket a tárgyakról visszaverődő „visszhangok” hoznak létre, írja az IFLScience.

Ezeket a kattogásokat az állatok nem a szájukkal hozzák létre, hanem úgy, hogy az orrjáratukhoz csatlakozó „hangszájukon” keresztül levegőt nyomnak ki. Ahogy a levegő áthalad az orrjáraton és ezeken az ajkakon, rezgésbe hozza a környező szöveteket, és így keletkezik a hang. A delfinek képesek olyan összetett, különböző frekvenciájú és hullámformájú hangokat létrehozni, amelyek hihetetlenül részletes „képet” tudnak alkotni a környezetükről, beleértve a homályos vagy nehéz körülményeket is, ahol az ember által készített technológiák nehezen boldogulnának.

Ez teszi őket különösen alkalmassá arra, hogy sekély vizekben vagy zsúfolt kikötőkben megtalálják az olyan tárgyakat, mint az aknák. Ugyanakkor a delfinek több száz méter mélyre is le tudnak merülni a felszín alá, és nem szenvednek olyan fizikai korlátoktól vagy kockázatoktól, mint az emberek.

Etikai aggályok

A taktikai érték ellenére a katonai delfinek témája mégis ellentmondásos. A kritikusok és az állatjogi mozgalmak kérdéseket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy hogyan tartják ezeket a cetféléket, valamint a fókákat, hogy hiányzik az önállóságuk, és hogy gyakorlatilag kényszerítik őket arra, hogy potenciálisan veszélyes körülmények között olyan feladatokat lássanak el, amelyeket nem értenek.

Jelenleg az Egyesült Államokban mintegy 85 palackorrú delfint és kisebb számú oroszlánfókát képez ki az NMMP. Oroszországról is ismert, hogy saját múltja van a tengeri emlősök, köztük delfinek katonai célú kiképzésében. 2014-ben, amikor Oroszország annektálta a Krímet, lefoglalta Ukrajna katonai delfinjeit, majd egy évvel később újabbakat vásárolt.

2019 és 2023 között egy feltételezett, orosz kiképzésű beluga bálnát láttak Norvégiában úszkálni, amely egy Go-pro kamerához való hámot viselt. Az állat olyannyira ismerkedett az emberekkel, hogy állítólag a norvég helyiekkel játszott fogócskát. A potenciális kém sajnos elpusztult, holttestét idén augusztusban találták meg a dél-norvégiai Risavika-öbölben.

Ez is érdekelhet:

• Különös, fehér “kéményeket” fedeztek fel a Holt-tenger fenekén
• Az Északi-sarki-óceán már 3 év múlva jégmentes lehet