Meglepő modellváltás: gazdasági társasághoz kerül a BME

A Műegyetem modellváltásával mindössze négy egyetem marad állami fenntartásban.

Mai rendkívüli ülésén a Budapesti Műszaki Egyetem szenátusa megszavazta Charaf Hassan rektor és Verseghi-Nagy Miklós kancellár előterjesztését, miszerint az egyetem új működési keretrendszerre tér át. A tervek szerint az egyetem fenntartói joga egy, az állam által létrehozott gazdasági társasághoz kerül, számolt be róla a bme.hu. Kétéves, intenzív tárgyalási folyamat eredményeképpen jutott el a BME igényeire és sajátosságaira szabott keretrendszerről hozott szenátusi döntésig a Műegyetem.

Az ülésen Charaf Hassan rektor hangsúlyozta: „A BME soha nem félt új utakat keresni. Most új kereteket szabhatunk intézményünk számára az értékeink, elveink és minőségünk megőrzése mellett. Hozzátette: „a hallgatók, munkavállalók, vezetők képviseletében egy delegációt kérek fel a keretrendszer részleteinek a kidolgozására.” Kiemelte azt is, hogy alapvetésnek tekinti, hogy a hallgatói jogok érintetlenül maradnak és az akadémiai szabadság nem sérül az új modellben.

Államiból alapítványi fenntartásba

Az elmúlt években összesen 21 magyar egyetem váltott modellt, és 2021-re mindössze öt intézmény maradt állami fenntartásban – ebből egy volt a BME. A modellváltás lényege, hogy az egyetemek fenntartója nem közvetlenül az állam, hanem alapítványok lesznek. Ennek Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár szerint a fő előnye, hogy az egyetemek önállóan gazdálkodnak és erősítik kapcsolataikat a régió munkaerőpiacával, írja a Mandiner.

Ugyanakkor az új modell kérdéseket vet fel az intézményi autonómiával szemben, hogy a fenntartók mennyire szólnak bele az oktatásba. Ez volt az egyik fő oka annak is, hogy az Európai Bizottság a 21 modellváltó egyetemtől megvonta az Erasmus mobilitás lehetőségét, amelynek visszaállításáról mai napig folynak a tárgyalások.

Modellváltás a BME-n

A modellváltás megosztotta a Műegyetemet, írja a Telex. Egyes karok vezetői, különösen azok, akik jó viszonyt ápoltak a felsőoktatásért akkor felelős Palkovics László miniszterrel, nagyon pártolták, hogy a BME is álljon be a sorba, mások, látva, hogy a Corvinuson és más modellváltó intézményekben csorbult az egyetemi autonómia, inkább az állami fenntartás mellett voltak. A kérdés a 2022-es rektorválasztás során is téma volt, akkor a Villamosmérnöki Kar modellváltást kifejezetten pártoló dékánja, Charaf Hassan, és a Gépészmérnöki Kart vezető, modellváltás-szkeptikus Czigány Tibor versenyéből utóbbi került ki győztesen.

2024-ben ismét rektorválasztást tartottak az egyetemen, most pedig már a modellváltást korábban is támogató Charaf Hassan került a Műegyetem élére. Ezzel az egyetemen lényegében mindenki garantáltnak látta, hogy már csak idő kérdése, és a BME is kikerül az állami fenntartás alól. Az új rektor viszont azt is jelezte megválasztása után, hogy amíg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába szervezett intézmények ki vannak zárva a Horizon 2020 és Erasmus programokból, addig ez a modell a BME számára szóba sem jöhet.

A megoldás egy október végén benyújtott jogszabálymódosítás lehet, melynek értelmében az állam, az egyházak és az alapítványok mellett itthon székelő gazdasági társaságok is fenntarthatnak felsőoktatási intézményeket, írja a Portfolio.

Miről döntöttek az ülésen?

A Mérce értesülései szerint a szavazáson a Szenátus tagjai körülbelül 85 százalékos arányban elfogadták, hogy a folyamat elinduljon, ennek előre láthatóan része lesz, hogy az egyetem új fenntartójaként 2025. január 1-jétől egy Zrt.-t jegyeznek be.

A Szenátus az egyetemi polgárság javaslataira több módosítót is elfogadott a határozathoz, így szerepel benne egy ígéret arra vonatkozóan, hogy amennyiben a mostani előterjesztés keretrendszerétől lényegesen eltér a kormánnyal folytatott tárgyalások során az ajánlat, akkor a Szenátus fenntartja a jogot az újbóli tárgyalásra és szavazásra.

Továbbá konkrét ígéret hangzott el arra vonatkozóan, hogy a BME modellváltásának „alapvető feltétele”, hogy az egyetem diákjai, kutatói és oktatói részt vehessenek az európai uniós pályázatokban. Bár az ERASMUS és a HORIZON pályázatokat ebben az ígéretben sem nevesítették.

Noha a Szenátus nem fogadta el a szakszervezet módosító javaslatát, hogy a modellváltás során 50 százalékos dolgozói béremelés is kerüljön bevezetésre, elvi ígéretet tettek egy „akár már január elején” bevezethető béremelésre, amellyel kapcsolatban saját megfogalmazása szerint a rektor „elkötelezett”.

Ez is érdekelhet:

• 6 európai karácsonyi vásár, ahová néhány óra alatt eljuthatsz Budapestről
• Hol korizzunk Budapesten?