A 13. századi Alhambra elképesztő vízellátása szinte dacol a gravitációval
711 és 1492 között az Ibériai-félsziget nagy része, beleértve a mai Spanyolországot is, muszlim fennhatóság alatt állt. Viszont Toledo 1085-ös eleste után Al-Andalusz, ahogy a területet akkoriban nevezték, a következő évszázadokban folyamatosan veszített el városokat.
Córdobát és Sevillát gyakorlatilag 1236-ban és 1248-ban foglalták vissza. A Primal Nebula szerint az egész országban muszlim városokat hódítottak meg és foglaltak el a keresztények, derül ki az Open Culture beszámolójából. Azonban egyetlenegy várost nem voltak képesek bevenni. Ez pedig Granada volt.
Alhambra megelőzte a korát
„Stratégiai helyzetének és a hatalmas Alhambra-palotának köszönhetően a város védett volt. A 13. századi palotaegyüttes a mór építészet egyik legikonikusabb példája” – írja BBC. Ezzel együtt egy olyan mérnöki bravúr is, amely „a világ egyik legkifinomultabb hidraulikus hálózatával büszkélkedhet, amely képes dacolni a gravitációval, és közel egy kilométeres magasságkülönbséggel vizet nyerni a folyóból”.
Ennek a bonyolult vízműnek az ékköve az Oroszlános-kút, egy fehér márvány szökőkút, amely amelyet tizenkét fehér oroszlán tart. Mindegyik állat vizet spriccel a szájából, amely a terasz márványpadlójában lévő négy csatornát táplálja, amelyek a paradicsom négy folyóját jelképezik. Innen pedig a víz az egész palotában végigfutva hűsíti a szobákat.
A szökőkút ráadásul az időt is mutatja. Ez a zseniális tervezésnek köszönhetően működik, amelyet az alábbi videóban is látható. Bárki, aki ma ellátogat az Alhambrába, megcsodálhatja a palotát, de a mérnöki beállítottságú utazókat valószínűleg az fogja lenyűgözni, hogy a palota építői egyáltalán hogyan juttatták oda a vizet.
Az Alhambra fűtött fürdői és jól öntözött kertjei a mór civilizáció fényűző csúcsát képviselik, de arra is emlékeztetnek bennünket, hogy akkor is, mint ma, minden luxus mögött lenyűgöző mérnöki teljesítmény rejlik.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A cinkotai rém: Kiss Béla hátborzongató története
Űrből jött ház Budán: a Frankel Leó úti csoda, ami történelmet írt
A Garamantok rejtélyes piramis sírjai
Lehet, hogy megtalálták Szent Miklós, azaz Télapó sírját
Arkhimédész elveszett műveit segített felfedezni egy részecskegyorsító
Megfejtették a narancssárga macskák titkát: Egy gén, amely 60 éve tartotta izgalomban a genetikusokat