Második világháborús repülőgép roncsának állapotát őrizték meg a víz alatt

Egy restaurátorokból és régészekből álló csapat in situ víz alatti konzerválást végzett egy második világháborús, Stuka néven is ismert Junkers Ju 87-es repülőgép roncsain. A sikeres művelet pedig kiváló példa rá, hogy lehetséges egy repülőgép roncsának tartós védelme a tenger alatt.

Második világháborús roncsot konzerváltak megtalálásának helyén

Horvátország az elsők között ratifikálta a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló 2001-es UNESCO-egyezményt. A víz alatti régészeti lelőhelyek és leletek magas színvonalú régészeti felmérési, vizsgálati és megőrzési rendszerének létrehozásával Horvátország a XXI. század elején óriási előrelépést tett a víz alatti régészet területén. Az ICUA Zadar csapata 2024 őszén sikeresen vitt véghez egy kísérleti projektet, amelynek keretében a repülőgép roncsának víz alatti védelmét tesztelték.

A „Stuka” a német zuhanóbombázó és földi támadó repülőgép, a Junkers Ju 87 másik neve. Hermann Pohlmann alkotta meg, és 1935-ben hajtotta végre első repülését. A Ju 87-es a második világháború kezdetétől annak befejezéséig (1939-1945) a tengelyhatalmak szolgálatában állt, és 1937-ben a Luftwaffe Condor légiójában debütált a spanyol polgárháború 1936-1939 közötti időszakában.

Ez a zuhanóbombázó repülőgép az Adriai-tengeren, Žirje szigetének közelében zuhant le a második világháború alatt. Korábban úgy gondolták, hogy a víz alatti repülőgéproncsokat nem lehet hatékonyan konzerválni, és hogy az anyag korróziója miatt tíz-tizenöt éven belül teljesen elpusztulnak és megsemmisülnek. Az ICUA Zadar által 2024 májusában összeállított szakemberek egy csoportja a Stuka roncsán lévő korróziót mérte fel, hogy konzerválási elemzést végezzen. Az eredmények azt mutatták, hogy a katódos védelem áldozati anódok segítségével megvalósítható.

Junkers Ju 87 Horvátország vizeiben. Lulebog

Októberben a csapat két tesztanódot telepített, hogy felmérje azok hatékonyságát. Az ezt követő mérések során kimutatták, hogy az anódok csatlakoztatása hatékonyan passziválta a roncsot, megállítva a további romlást. Ez az eredmény megmutatta, hogy lehetséges egy repülőgép roncsát tartósan megvédeni a tenger alatt, és ezzel a Stuka az első olyan roncs a maga nemében, ahol a romlási folyamatot sikeresen megállították, derül ki az Arkeonews beszámolójából.

A kisebb anódok próbaképpen történő felszerelése a Stuka roncsán az elkövetkező hónapokban is biztosítja majd a védelmet. 2025-ben egy átfogó projektet hajtanak végre, amely biztosítja a gép védelmét a következő tizenöt évre ezzel a gazdaságilag életképes módszerrel.

A víz alatti régészeti leletek kiemelése és hosszú távú megőrzése még mindig számos nehézséggel jár, és sok tudós egyetért abban, hogy a további eljárások mérlegelése előtt az in situ megőrzés az első választás. A projekt izgalmas eredményei ezért nem csak ígéretesek, hanem jelentős áttörést is jelentenek. A horvát csapat elhivatottságának köszönhetően hatékony és gazdaságilag életképes módon sikerült megőrizni ezt a roncsot, mint értékes történelmi emléket és inspiráló búvárkodási célpontot.

Érdemes elolvasni:

• Egy óriásbálna 50 éven keresztül tartotta rettegésben Konstantinápoly lakóit
• Magyar tudósok az atombomba árnyékában – pusztítás magyar kézjeggyel
• Gyümölcsmaradványok vihetnek közelebb minket Pompeii pusztulásának pontos dátumához