1996 előtt születtél? A tudósok szerint az ólmozott benzin tartósan megváltoztathatta a személyiségedet

Az ólmos benzin levegőből, vízből és talajból származó káros hatásai 151 millió amerikai jólétét érintették.
1923-ban ólmot kezdtek hozzáadni a benzinhez, hogy javítsák az autómotorok teljesítményét. Ez az autóipari fejlődés azonban súlyos árat követelt az emberi egészség terén.

Egy új tanulmány szerint az ólmos benzin kipufogógázának gyermekkori expozíciója tartósan befolyásolta az amerikai népesség mentális egészségét. Generációkat tett depressziósabbá, szorongóbbá, figyelmetlenebbé vagy hiperaktívabbá. A kutatók becslése szerint az elmúlt 75 évben 151 millió pszichiátriai eset származott az amerikai gyerekek ólomnak való kitettségéből. A tanulmányt Aaron Reuben, a Duke Egyetem neuropszichológiai posztdoktori kutatója és a Floridai Állami Egyetem munkatársai végezték.

Arra jutottak, hogy az 1996 előtt született amerikaiak jelentősen magasabb arányban szenvedtek mentális egészségügyi problémáktól az ólom miatt, és személyiségük is megváltozhatott, ami kevésbé sikeressé és ellenállóvá tette őket az életben írja a Scitech Daily. Az ólmozott benzint 1996-ban betiltották az Egyesült Államokban, de a kutatók szerint mindenki, aki előtte született – különösen az 1960-as és 1970-es évek csúcsidőszakában –, aggasztóan magas ólomexpozíciónak volt kitéve gyerekként. A kutatás eredményeit nemrégiben publikálták a Journal of Child Psychology and Psychiatry című szaklapban.

Az ólom toxicitása és hosszú távú hatásai

Illusztráció: Depositphotos.com

Az ólom neurotoxikus, az agysejteket károsítja és az agyműködést is megváltoztatja, miután bejut a szervezetbe. Az egészségügyi szakértők szerint az ólom bármilyen szintű expozíciója veszélyes az élet bármely szakaszában. A kisgyermekek különösen érzékenyek az ólom agyfejlődést károsító hatására. Sajnos életkortól függetlenül agyunk nem alkalmas az ólom toxicitásának kivédésére. Az Egyesült Államok régebbi városaiban a vízrendszerek még mindig tartalmaznak ólmos csöveket.

Az EPA (Környezetvédelmi Ügynökség) októberben olyan szabályozásokat vezetett be, amelyek 10 évet adnak a városoknak az ólomvezetékek azonosítására és cseréjére, valamint 2,6 milliárd dollárt különítettek el ennek megvalósítására. Az év elején az EPA csökkentette a talajban veszélyesnek tekintett ólom szintjét is, ami azt eredményezte, hogy az amerikai háztartások negyedében a talaj tisztításra szorulhat.

“Az ember nem alkalmazkodott az ólomexpozícióhoz az elmúlt évszázad során,” mondta Reuben. “Kevés hatékony módszerünk van az ólom szervezetből való eltávolítására, és sokan közülünk 1000-10 000-szer magasabb szinteknek voltak kitéve, mint ami természetes lenne.”

Az ólmot festékekben, csövekben, forrasztóanyagokban és – legsúlyosabb hatással – autóüzemanyagként használták az elmúlt száz évben. Számos tanulmány kapcsolta össze az ólomexpozíciót neurofejlődési és mentális egészségügyi problémákkal, különösen magatartászavarokkal, figyelemhiányos/hiperaktivitási zavarral (ADHD) és depresszióval.

Az ólmozott benzin pszichológiai hatásai generációkon át

“Nagyon jelentős változásokat láttunk az amerikai generációk mentális egészségében,” mondta Mathew Hauer, a Floridai Állami Egyetem professzora. “Ez azt jelenti, hogy sokkal több ember tapasztalt pszichiátriai problémákat, mintha soha nem adtunk volna ólmot a benzinhez.” Az ólomexpozíció megnövelte a diagnosztizálható mentális zavarok, például depresszió és szorongás arányát, de enyhébb életminőség-romlást okozó stresszt is eredményezett.

“A legtöbb embernél az ólom hatása olyan lenne, mint egy alacsony fokú láz,” mondta Reuben. Az ólom agyra gyakorolt hatása személyiségbeli változásokhoz is vezetett. “A népességi szintű neuroticizmus és lelkiismeretesség eltolódását becsüljük,” mondta McFarland.

Az 1960-as évek elején gyorsan nőtt az ólmozott benzin fogyasztása, és az 1970-es években érte el csúcspontját. Az 1965 és 1980 között született X generáció tagjai voltak a legnagyobb mértékű ólomexpozíciónak kitéve, és valószínűleg náluk jelentkeztek a legnagyobb mentális egészségügyi veszteségek.

“Most kezdjük megérteni, hogy a múltbéli – akár évtizedekkel ezelőtti – ólomexpozíciók hogyan befolyásolják az egészségünket ma,” mondta Reuben. “A jövő feladatunk az lesz, hogy jobban megértsük, milyen szerepet játszott az ólom az ország egészségügyi állapotában, és biztosítsuk, hogy a mai gyerekeket megvédjük az új ólomexpozícióktól, bárhol is forduljanak elő.”

Ezt is érdemes elolvasni:

• 63 napot töltött egy barlang mélyén egy kísérlet keretében, elképesztő eredményekkel tért vissza
  
• Hipnózis: Mágia vagy tudomány?
  

Kiemelt kép: Depositphotos.com