Arkhimédész elveszett műveit segített felfedezni egy részecskegyorsító

A tudományos világ egyik legérdekesebb története két látszólag ellentétes világ találkozásáról szól: a matematika és a részecskefizika találkozik az ókori görög gondolkodással. Mindez egy olyan esemény nyomán vált lehetővé, amely több mint 700 évet ölel fel és egy véletlen felfedezésből indult el. De hogyan kerülhetett egy középkori imádságoskönyv és egy részecskefizikai gyorsító kapcsolatba a világhírű tudós, Arkhimédész munkáival?

Arkhimédész, a szicíliai születésű matematikus és fizikus, több mint 2000 évvel ezelőtt tette le az alapokat számos tudományágban. Az ő nevéhez fűződik a híres Arkhimédész-spirál, a víz emelésére alkalmas csavar és a testek úszásának elmélete, amelyet a híres „Eureka!” felkiáltás kísért. Az ő munkássága nélkül elképzelhetetlen lenne a modern matematikai és fizikai gondolkodás — írja az IFLS.

Ám hiába volt Arkhimédész az egyik legnagyobb tudós, sajnos az ő eredeti munkái nagyon kevés számban maradtak ránk. Csak három olyan kézirat létezik, amely valóban az ő eredeti műveit tartalmazza, és azok is régóta elvesztek volna, ha nem történik meg egy meglepő fordulat a középkorban.

A Kézirat, Ami Történelmet Írt

1229-ben, egy jeruzsálemi kolostorban, egy szerzetes, Johannes Myronas, imádságoskönyvet készített. Mivel a pergamen drága és ritka volt, a szerzetes úgy döntött, hogy régi, már nem használt matematikai kéziratokkal helyettesíti a szükséges lapokat. Ily módon szinte teljesen megsemmisítette Arkhimédész munkáit, melyek közül néhányat ma már sehol máshol nem találunk meg.

Ez a kézirat, amit a tudományos világ később “Arkhimédész palimpszesztjének” nevezett el, hosszú évszázadokon át elfeledve maradt, míg végül 1906-ban, Johan Ludvig Heiberg dán matematikatörténész rá nem lelt az első nyomokra. Az igazi áttörés azonban csak a 20. század végén jött el.

A Modern Tudomány Visszahozza Arkhimédész Munkáit

1998-ban, egy aukción egy anonim gyűjtő vásárolta meg a palimpszesztet kétmillió dollárért. A gyűjtő, akit csak “Mr. B”-ként ismerünk, nagylelkűen felajánlotta a kézirat bemutatását a Baltimore-i Walters Művészeti Múzeumban. Ekkor indult el a “Arkhimédész Palimpszeszt Projekt”, amelynek célja Arkhimédész elfeledett munkáinak felfedezése és tanulmányozása volt.

Az áttörés akkor következett be, amikor egy csapat kutató, köztük Nigel Wilson, egy Cambridge-i tudós, egy ultravékony fényforrással próbálkozott a kézirat olvasásával. Az eredmény elképesztő volt: a palimpszesztben felfedeztek egy teljes Arkhimédész-munkát, amit még soha nem láttak a tudósok. Ezután egy új technikát alkalmaztak: egy szinkrotron segítségével, ami szupergyors X-sugarakat használva képes volt a pergamenben lévő vasatomokat fluoreszkálni. Ezzel a módszerrel sikerült felfedezni a régi szövegeket, és így Arkhimédész sosem látott művei is előkerültek.

Az Arkhimédész Rejtett Munkái

A felfedezett szövegek között szerepelt az On Floating Bodies, Arkhimédész híres munkája, amely az úszás elméletét dolgozza fel, és az általa megfogalmazott híres Arkhimédész-törvényt tartalmazza. Továbbá felfedezték A Mechanikai Tételek Módszere című művet is, amely rávilágít arra, hogy Arkhimédész már akkoriban az infinitiás fogalmával is dolgozott, ami nagy jelentőséggel bír a későbbi matematikai fejlődés szempontjából. Az egyik legnagyobb felfedezés a Stomachion, egy matematikai rejtvény volt, amely 2003-ban került megoldásra.

A Palimpszeszt Új Csodája

Az „Arkhimédész palimpszeszt” most már a tudomány egyik legnagyobb felfedezéseként van nyilvántartva. Will Noel, a Walters Múzeum kézirat- és ritka könyvek kurátora a palimpszesztet a „világ nyolcadik csodájának” nevezte.

A történet egyik legmeglepőbb része, hogy mindez nem valósult volna meg, ha nem lett volna Johannes Myronas, a középkori szerzetes, aki véletlenül megsemmisítette a kéziratot. Noel szerint „az imádságoskönyv védelme és ápolása segített megőrizni a szövegeket évszázadokon át, és így lehetőséget adtak nekünk, hogy ma újraolvashassuk a nyugati civilizáció egyik legnagyobb alakjának gondolatait.”

Ez a történet nemcsak Arkhimédész munkájának megőrzéséről szól, hanem arról is, hogy a tudomány és a technológia hogyan képes újraéleszteni a múlt titkait, és hogyan segíthet visszahozni a múlt elfeledett tudósait a jövő számára.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Több száz csontváz van a Himalája egy eldugott tavacskájában, de a szakértők sem tudják, miért
Budapest legkeskenyebb háza alig több mint 6 méter széles