Szívátültetés után megváltozhat a betegek személyisége – de hogyan lehetséges?
Nem egy sci-fiből emelték ki: többször megfigyelték már, hogy az emberekre kihatnak a kapott szervek, a szívátültetés befolyása pedig különösen jelentős.
Az első ilyen hihetetlen történet 1997-ben került nyilvánosságra. Három évvel később Paul Pearsall neuropszichológus publikált egy tanulmányt, amelyben 10 szívátültetésen átesett betegről írt, akiknél a donorok személyiségével párhuzamos személyiségváltozást tapasztaltak. Ezek a párhuzamok az ételekkel, a zenével, a művészettel, a szexszel, a szabadidővel és a karrierrel kapcsolatos preferenciák változását is magukban foglalták. Emellett néhány recipiens azonosította donorja nevét, és felidézett bizonyos eseményeket donorja életéből, írja a Psychology Today.
A jelenség számos szerv esetében felmerült, de a National Institute of Health 2024-es áttekintése szerint úgy tűnik, hogy különösen elterjedt a szívátültetésen átesettek körében. Az emberek arról számoltak be, hogy az ételektől kezdve a zenén át a művészetig és a szexuális irányultságig sok mindenben megváltoztak a preferenciáik.
E változások némelyike a donor preferenciáit tükrözte, másoknál pedig furcsább, látszólag a haláltól való idegenkedés jelentkezett (egy személynél a víztől való félelem alakult ki, miután egy fuldokló áldozat szervét kapta meg). A Journal Of Near-Death Studies 2002-es számában részletesen ismertetett, rendkívül életszerű esettanulmány egy férfi örökségeként a csirkefalatkák iránti szeretetről szól. Claire Sylvia volt az első ismert alanya a szívátültetés utáni változásoknak.
„Egészségtudatos táncos és koreográfus volt, a kórházból való távozásakor fékezhetetlen késztetést érzett arra, hogy elmenjen egy Kentucky Fried Chicken étterembe, és csirke nuggetset rendeljen, egy olyan ételt, amit soha nem evett. […] Érdekes módon a fiatalember kabátjában, amikor megölték, meg nem evett Kentucky Fried Chicken nuggets-et találtak” – írják a tanulmányban.
Hogyan kommunikál a szív az aggyal?
A tudósok a beszámolók gyakoriságát tekintve kíváncsian vizsgálják, létezik-e valamilyen figyelmen kívül hagyott mechanizmus, ami ezt megmagyarázza. Több opciót is feltételeznek:
- A sejtmemória elmélete szerint az egyes sejtek vagy nem idegsejtek hálózatai is képesek lehetnek emlékeket kialakítani. Ha ez így van, akkor az új sejtek bevezetése új memóriát hozhatna létre. Vagy a meglévő kapcsolatok megszakítása az, ami megváltoztathatja az embert?
- Az epigenetikai módosítások sokat tanulmányozott folyamata során olyan megfordítható változások jönnek létre, amelyek megváltoztatják a gének kifejeződését anélkül, hogy a sejtmagban lévő DNS szekvenciája megváltozna. Egy új szerv beültetése eredményezhet-e olyan epigenetikai változásokat, amelyek megváltoztatják a személy génjeinek kifejeződését a szívátültetés után?
- Az energetikai kölcsönhatások elmélete a szív elektromágneses mezejének a szervezetre gyakorolt lehetséges hatására vonatkozik, amikor egy új, esetleg kisebb vagy nagyobb szervet ültetnek át.
- A szív „kis agya” egy összetett ideghálózat, amely a szívbe van beépülve, és. Nemrégiben fedezték fel, hogy sokkal nagyobb szerepet játszik a szívritmusban, mint korábban gondolták. Lehet, hogy memóriát tárol, vagy eddig fel nem ismert módon kommunikál az aggyal?
Nem csak az agy hat a szívre, hanem fordítva is
A szív-agy kapcsolat történelmileg inkább az agynak a szívre gyakorolt hatását vizsgálta, de az idő múlásával felfedezték, hogy ez inkább kétirányú. Még nem fedeztük fel azt az egyértelmű mechanizmust, amely megmagyarázná, hogyan és miért számolnak be a transzplantált betegek új emlékekről vagy személyiségváltozásokról a műtétet követően, de az ilyen eljárás fizikai és érzelmi áldozatai hozzájárulhatnak ehhez, írja az IFLScience.
Ha ehhez hozzávesszük a könnyebb felépüléshez szükséges kilökődésgátló és fájdalomcsillapító gyógyszerek kombinációját, akkor sok változó játszhat szerepet, de ez továbbra is egy lenyűgöző felfedezetlen terület, amely egyes tudósok szerint nagyobb kutatást érdemel.
„A felmerülő bizonyítékok arra utalnak, hogy a szívátültetés során a donor személyiségjegyei és emlékei átkerülhetnek a recipiensbe, ami megkérdőjelezi az emlékezetről és az identitásról alkotott hagyományos nézeteket” – állapították meg a szívmemória-kutatás 2024-es áttekintésének szerzői. „Emellett a szív idegi hálózata és az aggyal való kétirányú kommunikáció támogatja a szív-agy kapcsolat koncepcióját a memória és a személyiség terén”.
További kutatásokra van szükség a memóriaátvitel, a neuroplaszticitás és a szervi integráció bonyolultságának feltárásához, amelyek betekintést nyújtanak mind a szerv-, köztük a szívátültetés, mind az idegtudomány és az emberi identitás tágabb aspektusaiba. Ezek megértése ígéretes a szervátültetésben a betegellátás javítására, és elmélyíti az emberi tapasztalat és létezés alapvető aspektusainak megértését.
Ez is érdekelhet:
- Megfejtették a narancssárga macskák titkát: Egy gén, amely 60 éve tartotta izgalomban a genetikusokat
- 1996 előtt születtél? A tudósok szerint az ólmozott benzin tartósan megváltoztathatta a személyiségedet
Kiemelt kép: depositphotos.com
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Karibi hangulat és beltéri tűzijáték: ilyen szilveszteri bulik várnak a termálfürdőkben
Egy volt FBI-informátor bevallotta, hazudott Biden ukrán kapcsolatáról
160 millióért kelt el Munkácsy eddig ismeretlen festménye
VIDEÓ: Elsüllyedt egy 4300 tonna olajat szállító orosz hajó
Az emberiség legrégebbi története akár 100 000 éves is lehet
„Mia Khalifa-szakértő”, írta magáról az önéletrajzában, rengeteg állásajánlatot kap – 18+