Tudtad, hogy nem Egyiptomban van a legtöbb piramis?
Noha a piramisokról híres, Egyiptomban csak feleannyi ilyen építmény áll, mint a világelső országban.
Először is tisztázzuk az alap kérdést: hány piramis van Egyiptomban? Első keresésre a Google a 118-as számot dobja ki válaszként. A pontos szám azonban nem ilyen egyértelmű. A Live Science azonban több tudóssal is beszélt, és kiderült, hogy a kérdés valójában meglehetősen bonyolult.
„Nem hiszem, hogy ez egy megválaszolható kérdés” – mondta Ann Macy Roth, a New York-i Egyetem művészettörténet és héber és zsidó tanulmányok klinikai professzora egy e-mailben. Roth megjegyezte, hogy a tudósok nem feltétlenül értenek egyet abban, hogy mi számít bele a számolásba.
Például a 25. dinasztia idején (i. e. 712 és 664 között) Egyiptomot núbiai fáraók uralták. Ezek a núbiai vezetők piramisokat építettek Szudánban, de Egyiptom uralkodói is voltak, így vita tárgyát képezi, hogy a Szudánban építetteket is ide kell-e számítani.
Egy másik probléma az, hogy a nagyobb piramisok mellett álló kisebb hasonmásaikat – amelyeket néha „királynői piramisoknak” neveznek – bele kell-e számítani a teljes számba. Gízában például legalább nyolc kisebb gúla található Khufu, Khafre és Menkaure piramisai mellett. A mai tudósok ezeket a kisebb, néha rosszul megőrződött építményeket „másodlagos piramisoknak” is nevezik.
Az ország a legtöbb piramissal
Most tisztáztuk, miért nehéz meghatározni a pontos számot. Az ugyanakkor még az ilyen bizonytalanságok mellett is egyértelmű, hogy nem Egyiptom a befutó, távolról sem. Ha azt nézzük, melyik mai ország területén van a legtöbb, egyértelmű győztesünk van.
A határain belül valahol 220 és 255 közötti piramissal Szudán áll a lista élén. Az Egyiptommal határos afrikai ország könnyedén túlszárnyalja szomszédja teljes számát, írja az Intro Africa.
Núbia, Szudán. Fotó: TrackHD/Wikimedia Commons
A szudáni piramisokat, amelyek jellemzően kisebbek, mint az Egyiptomban találhatóak, az ősi Kusita Királyság uralkodói építették. Az i. e. nyolcadik században Núbiában nagyhatalomként jelent meg, a kusiták még az ókori Egyiptom felett is uralkodtak a 25. dinasztia idején, és a fekete fáraóként ismert királyok sorát hozták létre.
Az első közülük Piye volt, aki sikeresen megszállta Egyiptomot, hogy elindítsa az új dinasztiát i. e. 770 körül, és a kusita fővárosból, Nápátából uralkodott. A korábbi fáraók pazar sírjaiból ihletet merítve Piye azt követelte, hogy őt is hasonló módon temessék el, és ő lett a királyság első tagja, akinek egy piramis állított emléket a szudáni El-Kurru nekropoliszban.
Az aranykor után
Miután a kusiták elvesztették az ellenőrzést Egyiptom felett, visszahúzódtak Núbiába, és végül új fővárost alapítottak Meroëban. Itt található a núbiai piramisok túlnyomó többsége, az ősi város nekropoliszában az i. e. harmadik századtól kezdve nagyjából 200 csúcsos emlékművet emeltek. Ezek között 41 kusita királyi személy sírja található.
A Kusita Királyság egészen a Kr. u. IV. századig virágzott, amikor a római hadsereggel és a szomszédos Akszum királysággal való konfliktusok következtében végleg megsemmisült. Csak az 1830-as években fedezték fel újra a régészek ennek az egykor nagyszerű civilizációnak a történetét, a hírhedt sírrabló, Giuseppe Ferlini által előkerült leleteknek köszönhetően.
Sajnos a gátlástalan Ferlini kevés tiszteletet tanúsított a núbiai maradványok iránt, amikor kifosztotta azokat, hatalmas károkat okozva, és számos ősi építményt romos állapotban hagyva maga után. És bár Meroë néhány piramisát azóta helyreállították, a legtöbb műemlék továbbra is omladozik.
Ezt a fokozatos pusztulási folyamatot nem segítette Szudán több polgárháborúja sem, és az 1950-es évek óta tartó konfliktusok jelentős akadályt jelentenek a turizmus és a régészet számára ebből származó finanszírozás számára, magyarázza az IFLScience. Míg tehát az egyiptomi piramisok évente több millió látogatót fogadnak, és elfoglalták méltó helyüket a világ legbecsesebb és legvédettebb ókori csodái között, addig a núbiai rokonaikat figyelmen kívül hagyták és elhanyagolták.
Ez is érdekelhet:
- A horvátok brutalitása világháborúban még a nácikat is megrémítette
- Feltárták a 2700 éve elhagyott asszír fővárost
Kiemelt kép: depositphotos.com
