Ezek az állatfajok látták a dinoszauruszok kihalását
Bár a dinoszauruszok kora 66 millió évvel ezelőtt véget ért, néhány mai állatfaj gyökerei visszavezethetők azokra az időkre, amikor ezek a lenyűgöző teremtmények uralták a Földet.
Állatfajok, amelyek a dinoszauruszokkal egy időben éltek
Ezek az élő kövületek mintha megállították volna az időt, hiszen megjelenésük alig változott az évmilliók során. Ez nem jelenti azt, hogy genetikailag érintetlenek, ugyanis DNS-ük az evolúció számtalan kihívásán ment keresztül. Ezek az állatfajok bepillantást engednek abba, milyen lehetett az élet a távoli múltban, és bemutatják, hogy néhány csoport milyen elképesztő ellenállást mutatott a történelem pusztító eseményeivel szemben.
Tőrfarkúak
A tőrfarkú rákok nem valódi rákok, mivel közelebbi rokonságban állnak a pókokkal és skorpiókkal. Őseik körülbelül 445 millió éve, a késő ordovíciumban jelentek meg, míg a ma ismert csoportjuk a korai triászban, 250 millió éve fejlődött ki. Ez az állatfaj azóta alig változott, és életmódjuk is szinte teljesen megegyezik őseikével. A tőrfarkúak képesek elviselni szélsőséges körülményeket, például az oxigénhiányt, ami segített nekik túlélni a tömeges kihalásokat, köztük a dinoszauruszokat elpusztító aszteroida becsapódását is.
Krokodilok és rokonaik
A ma élő krokodilfélék csapatát több mint két tucat faj erősíti. Közös ősük körülbelül 80 millió évvel ezelőtt, a késő kréta időszakban élt, és külsőleg nagyon hasonlított a mai krokodilokra. Bár ezek a lények már akkor is vízpartokon napoztak és vadásztak, mint ma, őseik, amelyek 235 millió évvel ezelőtt, a késő triászban jelentek meg, sokkal változatosabbak voltak. Egyesek gyors mozgású, szárazföldi ragadozók voltak, míg mások elefánt méretű dinoszauruszokat zsákmányoltak.
Kacsacsőrű emlős
A kacsacsőrű egy nagyon különleges élőlény. A furcsa állatfaj – amely még Charles Darwint is lenyűgözte – csőre elektroreceptorokkal van ellátva, amelyekkel táplálékot keres a folyók fenekén. Őseivel és távolabbi rokonaival, a hangyászokkal a kloákások csoportjába tartoznak, az emlősök egyetlen csoportjába, amely tojással szaporodik. Történetük 170 millió évvel ezelőtt kezdődött, ekkor váltak el ugyanis az emlősök többi ágától.
Növényevő darazsak
A Syntexis libocedrii, a növényevő darazsak családjának utolsó túlélője egy apró, 1 centiméteres rovar, amely kizárólag Kalifornia és Brit Kolumbia hegyvidéki területein található meg. Ezek a darazsak égetett cédrusfába rakják petéiket, ahol lárváik három évig fejlődnek, mielőtt kifejlett rovarként néhány napig élnek. Ezek a rovarok erdőtüzek után is képesek tömegesen szaporodni, jelentős gazdasági károkat okozva a faiparnak.
Hidasgyíkok
A hidasgyíkok, vagy más néven tuatarák különleges hüllők, amely Új-Zéland néhány lakatlan szigetén élnek. Ez a faj 250 millió éves ősi gyökerekkel rendelkezik, és az egykori Sphenodontida család utolsó képviselője. A hidasgyík harmadik, úgynevezett fejtetői szeme egy fényérzékelő eszköz, amely segíti a napi ritmusok szabályozását és a hőmérséklet-szabályozást.
Tüdőshalak
A tüdőshalak 410 millió éve jelentek meg, és bár végtagokra emlékeztető uszonyokkal és légzési képességekkel rendelkeznek, modern fajaik már csak édesvizekben élnek. Kivételes alkalmazkodóképességük segítségével számos tömeges kihalást képesek voltak átvészelni.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A világ legrégebbi emberi lábnyomai 115 ezer évesek és nem is lenne szabad ott lenniük
Minden harmadik évben akkora porviharok keletkeznek a Marson, amelyek beterítik az egész bolygót
Több száz dinoszaurusz-lábnyomot találtak 166 millió évvel ezelőttről
Oroszország folyamatosan rossz híreket kap a Fekete-tengerről
A világ legrégebbi háromdimenziós térképét fedezték fel Párizs közelében
Egyre nyugtalanabbak a kutatók: elérhetjük a klímaváltozás azon pontját, ahonnan nincs visszaút