4 dinoszaurusz, amit nagyon félreismertek a tudósok

Tudtad, hogy egyes dinoszauruszoknak tollai, másoknak meg szőre volt? Ez csak a jéghegy csúcsa.

Csak csontokból elég nehéz rekreálni, hogyan nézhetett ki egy adott élőlény. A tudósok pedig folyamatosan frissítik elméleteiket, de teljesen biztosak talán sose lehetnek benne. A Live Science összeszedett néhány dinoszauruszt, amiket a legjobban félreértettek a kutatók.

Tyrannosaurus rex, a dinoszauruszok királya

A T. rex volt az egyik legnagyobb húsevő dinoszaurusz, és valószínűleg a legikonikusabb. A kréta kor végén élt, és míg apró karjait soha nem lehetett kétségbe vonni, néhány más tulajdonságának értelmezése jelentősen eltolódott.

A T. rex korai és modern rekonstrukciói között az egyik legnagyobb különbség a testtartása. Kezdetben a T. rexet a kenguruhoz hasonló, felegyenesedett testtartásban ábrázolták. A tudósok ma már tudják, hogy a T. rex teste alapvetően vízszintes volt a lábai felett, a feje és a farka pedig mindkét végén egyensúlyozott.

A paleontológusok arra a következtetésre is jutottak, hogy a T. rexnek fiatalon tollakkal kellett rendelkeznie, hogy melegen tartsa magát. Még mindig vita van arról, hogy felnőtt korukban is megtartották-e ezeket a tollakat. Az Amerikai Természettudományi Múzeum szerint egy felnőtt T. rexnek nem lett volna szüksége tollakra, mivel a nagy melegvérű állatok elég testhőt termelnek ahhoz, hogy tollak vagy szőrzet nélkül is megéljenek.

A kutatók még mindig vizsgálják a T. rex méretét, de sokkal nagyobb lehetett, mint eredetileg gondolták. Az 1991-ben felfedezett, eddigi legnehezebb T. rex élve 8870 kg-ot nyomott. Az Ecology and Evolution című folyóiratban 2024-ben megjelent tanulmány azonban úgy becsülte, hogy a legnagyobb T. rex 15 000 kg-ot nyomhatott, ami majdnem kétszerese az ismert méretének – bár ekkora T. rexet még nem találtak a kutatók.

Velociraptor

A „Jurassic Park” filmsorozatban bemutatott Velociraptorok sosem adtak pontos képet arról, hogy a tudósok szerint hogyan néztek ki ezek a kréta kori ragadozók. A filmvásznon látható dinoszauruszok a sokkal nagyobb Deinonychuson alapultak. A valóságban a Velociraptorok csak körülbelül akkorák voltak, mint egy házi pulyka, és valószínűleg karmaikat a filmekben látottakhoz hasonlóan inkább szúrásra és megragadásra használták, mint vágásra. Azonban még a Velociraptor tudományos illusztrációi is sokat változtak az évek során.

2007-ben a kutatók megerősítették, hogy a Velociraptoroknak voltak tollaik. A tollak jelenléte teljesen új külsőt adott a Velociraptoroknak, amely sokkal madárszerűbb volt, mint ahogyan őket – vagy a Deinonychusokat – korábban ábrázolták.

Megalosaurus

A Megalosaurus egy nagytestű ragadozó volt, amely a jura időszakban élt. A faj 1824-ben lett az első dinoszaurusz, amelyet tudományosan leírtak és elneveztek. A viktoriánus tudósok kezdetben úgy vélték, hogy a Megalosaurus egy zömök, négylábú lény volt, a korai illusztrációk és szobrok egy óriási hüllőszerű lényt ábrázoltak, krokodilfejjel és orrszarvúszerű testalkattal. További kövületek felfedezése révén a kutatók megtudták, hogy a Megalosaurusnak rövidebb mellső végtagjai voltak, és két lábon járt – olvasható az Oxfordi Egyetem Természettudományi Múzeumában.

A Megalosaurusról készült modern illusztrációk egy olyan ragadozót ábrázolnak, amely inkább hasonlított a Tyrannosaurus rexre, mint az orrszarvúra. A dinoszaurusz körülbelül 9 méter hosszú volt, és 1,5 tonnát nyomott.

Pteroszauruszok

A pteroszauruszok a szárnyas hüllők egy csoportja voltak, amelyek a dinoszauruszok korában uralták az eget. Cosimo Collini olasz tudós 1784-ben azonosította az első pteroszaurusz fosszíliákat – ezek a Pterodactylus nemzetségbe tartoztak, innen kapták a „pterodactylus” nem hivatalos elnevezést. Collini úgy gondolta, hogy a fosszíliák egy tengeri élőlényhez tartoznak, szárnyait pedig tévesen lapátoknak értelmezte. Nem ő volt az egyetlen, aki tévedett ezzel az élőlénnyel kapcsolatban. 1843-ban Edward Newman biológus azt javasolta, hogy repülő erszényesek voltak – olvasható David Hone paleontológus Archosaur Musings blogjában.

Georges Cuvier francia természettudós 1801-ben javasolta először, hogy a pteroszauruszok repülni tudtak. A tudósok később felfedezték, hogy néhány pteroszaurusznak, például a Sordes pilosusnak és a Jeholopterus ninchengensisnek szőrszerű szálas képződményei voltak, amelyek szőrös bundát adtak nekik. A pteroszauruszok a modern madarakhoz hasonlóan nagyon színesek is lehettek, bár ezt még mindig vitatják.

Ez is érdekelhet:

• A halálos baktérium, amely megváltoztatta az orvostudományt
• Az őskorban Európa volt az a hely, ahol semmiképpen sem szerettél volna lenni

Kiemelt kép: depositphotos.com