Megfejtették az 1831-es vulkánkitörés rejtélyét, amely majdnem kiirtotta a világot

A tudósok 200 éve értetlenül álltak a civilizáció egészét veszélyeztető vulkánkitörés előtt, de úgy tűnik, most végre lehull a lepel.

Tudósok egy csapata megtalálta végre annak az óriási vulkánkitörésnek a helyszínét, amely 200 évvel ezelőtt majdnem kipusztította az egész világot, írja a LADbible.

Szinte felfoghatatlan, de ez az egyetlen, 1831-es kitörés világviszonylatban 1°C-os hőmérsékletváltozáshoz vezetett, amely éhínséget és terméskiesést okozott szerte a világon.

A jégmagokat és a hamut elemezték

A tudományos közösség hosszú évtizedekig vitatkozott arról, hogy pontosan melyik tűzhányó eredményezte a borzalmas kitörést. De Dr. Will Hutchison és csapata a School of Earth and Environmental Sciences-től most végre érdemi eredményeket ért el. A kutatócsoport tüzetesen megvizsgálta a feltételezett helyszín közelében található jégmagokat, és azokat tökéletesen össze tudta vetni a vulkáni tevékenységből származó hamu maradványaival.

Az egyik legismertebb tudományos folyóiratban megjelent kutatás megerősítette, hogy a kitörést a Zavaritski vulkán okozta egy borzasztó távoli, apró szigetecskén, ami a Simushir névre hallgat. A földdarab a Kuril-szigetek része, ami egy vitatott jogállású terület, Oroszország és Japán a mai napig sem tudott megegyezni róla, de jelenleg az oroszok használják stratégiai katonai előőrsként.

Új típusú vizsgálatra volt szükség

„Csak az utóbbi években fejlesztettük ki azt a képességet, amellyel mikroszkopikus hamuszilánkokat tudunk kinyerni a sarki jégmagokból, és így részletes kémiai elemzéseket végezhetünk rajtuk” – mondta Dr. Hutchison. „Ezek a szilánkok hihetetlenül aprók, nagyjából az emberi hajszál átmérőjének egytizedéről van szó.”

A szakember kifejtette, nagyon nagy precizitással elemezték a jég kémiáját, ami lehetővé tette számukra, hogy meghatározzák a kitörés pontos időpontját, ami 1831 tavaszán, vagy nyarán történhetett. „Az egyezés megtalálása hosszú ideig tartott, és kiterjedt együttműködést igényelt a japán és orosz kollégákkal, akik évtizedekkel ezelőtt küldtek nekünk olyan mintákat, amelyeket ezekről a távoli vulkánokról gyűjtöttek” – húzta alá Dr. Hutchison.

A vulkáni hamut hasonlították össze a jégmag hamujával

A tudós beszámolt a felfedezés öröméről is: „Igazi heuréka pillanat volt a laborban, amikor egyszerre elemeztük a két hamut, egyet a vulkánból, egyet pedig a jégmagból. Nem tudtam elhinni, hogy a számok tényleg megegyeznek.” De egyetlen egyezéssel természetesen nem elégedtek meg, hanem még hosszú időt töltöttek azzal, hogy ellenőrizzék, nem véletlen egybeesésről van-e szó.

Dr. Hutchison elmondta: „Nagyon sok ilyen vulkán van, ami rávilágít arra, hogy milyen nehéz megjósolni, mikor és hol fog bekövetkezni a következő nagy méretű kitörés. Meg kell fontolnunk, hogy hogyan hangolhatunk össze egy nemzetközi választ, amikor a következő, 1831-eshez hasonlóan nagy kitörés megtörténik.”

Ez is érdekelhet:

• • Megsemmisítő vulkánkitörés közeleghet, nincs vészforgatókönyvünk
  • Honnan tudjuk, hogy melyik vulkán szunnyad, és melyik jelent ránk veszélyt?