Honnan tudjuk, hogy melyik vulkán szunnyad, és melyik jelent ránk veszélyt?

A vulkánok működése nem mérhető az emberi időskálán, ugyanis akár évszázadokon át is pihenhetnek, majd hirtelen életre kelhetnek egy pusztító kitörés során, amely napokig, de akár évtizedekig is eltarthat, és nehéz előre megjósolni, meddig fog tartani egy adott esemény.

Mi a különbség egy kialudt és egy aktív vulkán között?

A Live Science beszámolója szerint vulkanológusok hivatalosan akkor tekintenek egy vulkánt aktívnak, ha az a holocén korszakban – vagyis az elmúlt 11 700 évben – legalább egyszer kitört. Ha egy tűzhányó ebben az időszakban nem mutatott aktivitást, azt kihunyt vulkánnak tekintik. Ez a megkülönböztetés azonban részben önkényes Ben Kennedy, az Új-Zélandi Canterbury Egyetem vulkanológusa szerint. „A tűzhányókat nem érdekli, hogy mikor kezdődött a holocén, ezt ugyanis csak mi használjuk a méréseinkhez.”

A kép csak illusztráció / Forrás: Pixabay

Van azonban fizikai alapja annak, hogy egy-egy képződményt miért tekinthetünk kihunytnak, ha több mint 11 ezer éve nem tört ki. Kennedy szerint ez az időskála összhangban van azzal az időtartammal, ameddig egy magmakamra képes folyékony állapotban maradni a föld alatt. Ennyi idő elteltével a legtöbb kamra és az azt tápláló vulkanikus rendszer szilárd kőzetté alakul, így képtelenné válik az újabb kitörésre.

Vannak azonban kivételek. Ezeket szupervulkánoknak nevezzük, amelyek hatalmas magmakamrákat rejtenek magukban. Ezek gyakran aktívak maradnak akkor is, ha a holocén alatt nem törtek ki. Például a Yellowstone Kaldera alatt mozgó magma van, ami kisebb földrengéseket okoz, és számos hőforrást, valamint gejzírt is fűt. Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata szerint utoljára 70 ezer évvel ezelőtt tört ki. Kennedy szerint az ilyen képződményeket nyughatatlannak nevezik, mivel van bennük magma, és aktivitást is mutatnak, de nem feltétlenül törnek ki.

A „szunnyadó” kifejezés pedig ennél is kötetlenebb. Kennedy szerint ez inkább hétköznapi kifejezés, mint tudományos szakszó, mivel jelenthet olyan aktív vulkánt, amely éppen nem tör ki, de bármikor feléledhet, vagy egy olyan régóta inaktív vulkánt, amely valószínűleg már nem fog kitörni, de még nem érte el a 11 ezer éves küszöböt a kihunytnak nyilvánításhoz. „A szunnyadó kifejezést egy átfedésként használjuk, de nem igazán hasznos”.

Képernyőfotó: DJI Enterprise/YouTube

Azonban a szunnyadás nem minden esetben tart örökké

Sok aktív képződmény hosszú szunnyadó periódusokat él meg. A washingtoni Mount St. Helens például 1800 és 1857 között többször is kitört, majd csendes volt, míg 1980-ban drámai módon felrobbant. Az Új-Zélandon található, gyakran hóval borított Mount Taranaki utoljára 1800-ban tört ki, de a geológiai kutatások szerint a tűzhányó körülbelül 500 évente produkál nagy kitöréseket, kisebbeket pedig 90 évente.

Egyik legdrámaibb közelmúltbeli éledés 2023 decemberében kezdődött Izlandon, a Reykjanes-félszigeten. A Sundhnúkur, amely 800 éve nem mutatott aktivitást, hirtelen megnyílt, és lávafolyamokat engedett szabadjára. A térség geológiai múltja alapján a szakértők arra számítanak, hogy ez a vulkáni rendszer évszázadokig aktív maradhat.

Érdemes elolvasni:

• 120 méter mélyen, a Nagy Kék Lyukban tettek ijesztő felfedezést a búvárok
• Eddig teljesen ismeretlen növényfaj maradványait fedezték fel
• Drámai fordulat – a Föld mágneses északi pólusa új helyre költözött!