Szakemberek szerint egyértelmű, hogy az elmúlt másfél évtizedben a Föld középpontjának alakja és sebessége is megváltozott.
Egyre egyértelműbbnek tűnik, hogy a Föld magja jelentős változásoknak indult, de a legfontosabb kérdésre továbbra sincs válasz, írja a Daily Star.
A kutatók feltételezése szerint ugyanis a magma mérete és sebessége is változhatott az elmúlt 15 év során. Az azonban nem világos, hogy mindezek a változások milyen hatással lesznek a bolygó felszínére.
Régóta vitáznak a kérdésről
A fejleményekre John Emilio Vidale amerikai geofizikus, a Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársa hívta fel a figyelmet abban a szakmai vitában, amely régóta folyik a bolygó magjában zajló történésekről.
Mivel nem léteznek olyan műszerek, amelyek alkalmasak lennének a Föld belső rétegének megfelelő szondázására, a tudósok az Antarktisz mellett található Déli-Sandwich-szigeteken előforduló földrengéseket használják fel az elemzésekre. A rengéshullámok ugyanis úgy haladnak át a bolygón, mint a szonárhullámok a vízen, néhányuk pedig a belső magon is áthaladva eljut egészen a bolygó másik oldalához, ahol az alaszkai mérőműszerekkel meg lehet őket vizsgálni.
A rengéshullámok sok mindent elárulnak
Ezek az észak-amerikai műszerek rögzítik az úgynevezett hullámformákat, amelyek információkat tartalmaznak arról, hogy a rengéshullámok mivel találkoztak a Föld középpontján át tartó utazásuk során. 2023-ban a geofizikusok arról számoltak be, hogy a hullámforma változásai a belső mag mozgásának leállására, vagy a mozgás megfordulására utalnak.
John Emilio Vidale 1991 és 2024 között 200 földrengést elemzett, és az ezeket összegző tanulmányban a kutatócsoport arra a következtetésre jutott: „A legegyszerűbb magyarázat a belső mag alakjához való deformáció.” Vidale szerint a bolygó középpontjának megváltozása megmagyarázná a rengéshullámok elemzése során tapasztalt jelenségeket.
Ráadásul nem ez az első eset, amikor a kutatók arról számoltak be, hogy a belső mag felülete idővel megváltozott. 2006-ban Lianxing Wen geofizikus, a New York-i Stony Brook Egyetem munkatársa arról számolt be, hogy a Föld magjának egyes elemei évtizedenként több száz méterrel emelkedhetnek vagy süllyedhetnek, valószínűleg annak köszönhetően, hogy az anyag kilép a belső magból, miközben lehűl.
Együtt mozog a mag a Földdel, vagy sem?
Ez a jelentés azonban nem ért mindenben egyet Vidale meglátásaival. Lianxing Wen ugyanis arra jutott, hogy a belső mag nem forog másképp, mint maga a bolygó, Vidale viszont épp azt sugallja, hogy a Föld magjának forgása lelassult.
A nagy kérdés az, hogy mindez hogyan befolyásolja a életünket itt, a bolygó felszínén. Vidale erre a kérdésre azt mondja: „Nem tudjuk, hogy ez a felszínen hogyan fog bármit is befolyásolni. Nem tudjuk biztosan megmondani, amíg ki nem derítjük, hogy mi is történik.”
Ez is érdekelhet:
Kiemelt kép: depositphotos.com
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Az utolsó magyarországi boszorkányper vádlottja jó okkal vallotta magát bűnösnek
Egy tanulmány szerint az olyan exobolygók is lakhatók lehetnek, amelyeken nincs lemeztektonika
Nem sokon múlott, hogy nem Washington lett az Egyesült Államok fővárosa
A finnek szerint Ukrajna egyetlen biztonsági garanciája a NATO-tagság
Akár szabad szemmel is láthatjuk a Marsot, ráadásul egész januárban
4 ezer évvel ezelőtt élt, fáraókat gyógyító orvos sírjára bukkantak régészek
