Egy tanulmány szerint az olyan exobolygók is lakhatók lehetnek, amelyeken nincs lemeztektonika

A tudósok sokáig úgy vélték, hogy a lemeztektonika létezése jelentős tényező volt bolygónk alakulásában és az élet evolúciójában. A Marson és a Vénuszon nem tapasztalhatók ilyen mozgások, és részben ennek is tulajdonítják a két szomszédunk és a Föld közötti különbségeket.

Az exobolygók közül úgy tűnik, hogy soknak jelentős belső hője van, és így a lemezmozgások is hiányoznak. Ehelyett egy új tanulmány azt mutatja, hogy ezeken az Ignan-földeknek nevezett planétákon nagyobb valószínűséggel vannak hőcsövek, amelyek magmát vezetnek a felszínre. A valószínű eredmény a Földhöz hasonló felszíni hőmérséklet a Föld legforróbb időszakában, amikor a folyékony víz kialakulása megkezdődött, írja a Universe Today.

A tanulmány szerint sokkal több bolygó állhat közel a lakhatósághoz

Illusztráció. Kiemelt kép: depositpotos.com

A lemeztektonika a Föld felső rétegeinek mozgását és kölcsönhatását magyarázza. Pontosabban a litoszférát, amely a kéregből és a köpeny felső rétegéből áll. Ez a felszínen több darabra, úgynevezett tektonikus lemezekre oszlik, amelyek az alatta lévő, asztenoszférának nevezett félig folyékony rétegen lényegében lebegnek. Ahol a lemezek találkoznak, ott különböző geológiai jellegzetességek alakulnak ki, például hegyek, vulkánok és mélytengeri árkok.

Ez a folyamat döntő szerepet játszott a bolygónkon lévő élet evolúciójában is. A szárazföldek eltolódása új élőhelyeket hozott létre, és a populációk elszigetelődését okozta, ami lehetővé tette a különböző ökoszisztémák kialakulását. A lemezek ütközése hegyvonulatok kialakulásához vezetett, amelyek befolyásolták az időjárási mintákat és az éghajlatot. A lemezek mozgása által kiváltott vulkáni tevékenység következtében a talajok termékennyé váltak, a növényi élet virágzásnak indult, és olyan gázok kerültek a légkörbe, mint a szén-dioxid, amelyek segítettek a bolygó éghajlatának szabályozásában. Ez valóban döntő fontosságú folyamat volt bolygónk fejlődésében, mivel bizonyos szempontból a folyamat megállítja a bolygó belső környezetének túlmelegedését is.

Egy elmélet szerint ha a Földön nem lenne ilyen lemezmozgás, akkor túl meleg lehet a belső hőmérséklete ahhoz, hogy stabil környezet alakulhasson ki a felszínen. Erről szól Matthew Reinhold és Laura Schaefer tanulmánya is. Megvizsgálták annak a valószínűségét, hogy egy ilyen világnak olyan nagy lehet a belső felmelegedése, hogy ehelyett olyan égitestekhez hasonlítana, mint a Jupiter Io nevű holdja. Itt intenzív vulkanizmust látunk, ahol a láva hevesen tör ki több száz kilométerre a mérgező gázokkal teli légkörbe. Nem csak a lemeztektonika hiánya vezethet nagyfokú belső felmelegedéshez. Az árapályhatások miatt a világok egyik oldala folyamatosan a Nap felé mutat, ami a felszíni hőmérsékletek széles skáláját eredményezi.

A tanulmány arra fókuszál, hogy ezek az Ignan-föld néven ismert objektumok vajon lakhatóak-e. A Naprendszerünkben található égitestek geológiájának feltárása pedig remek segítséget nyújt ehhez. A kutatócsoport szerint a magas belső hőmérsékletű világok valószínűleg szilárd köpenyt alakítanak ki. A kéreg ennek következtében nagyrészt stabil marad, az egyetlen valószínű tevékenység a hőcső-tektonika, amikor is a belső hő egy része a felszínre kerül, például vulkanikus tevékenységből.

A kutatócsoport képes volt modellezni a felszíni hőmérséklet valószínűsíthető tartományát számos különböző típusú bolygó alapján, és azt találták, hogy a korábbi várakozásokkal ellentétben a belső felmelegedés különböző mértékei olyan világokhoz vezethet, ahol a környezet kedvező az élet szempontjából.

Érdemes elolvasni:

• Akár szabad szemmel is láthatjuk a Marsot, ráadásul egész januárban
• Így néz ki a sarki fény a világűrből nézve
• Mi történik, ha egy űrhajós a Holdon hal meg?