Hogyan működik a kígyók méregfoga?
A méregfogak számunkra félelmetesek lehetnek, mivel nevükhöz méltóan mérget fecskendeznek be, emellett pedig testnedveket is képesek kiszívni. A leggyakrabban kígyók rendelkeznek vele, de néhány tengeri élőlénynek is van, illetve ott a pókok csáprágója, amely lényegében ugyanezt a funkciót tölti be.
Minden kígyó rendelkezik ezekkel a “fegyverekkel”?
Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com
Nem minden kígyónak van azonban méregfoga. Azok, amelyek zsákmányukat megfojtják, mint a boák és a pitonok, nem szorulnak rájuk. Az ezekkel rendelkező fajok pedig három különböző típusba tartoznak. A legnagyobb kígyócsalád, a siklófélék tagjainál a felső állkapocs hátsó részén található egy pár kissé megnyúlt fog.
Azoknál, amelyek mérget termelnek – mivel nem mindegyikük mérgező –, a méreg egy nyitott barázdán keresztül jut el a fog hegyéhez. Ez a felépítés megköveteli, hogy a zsákmány a száj hátsó részébe kerüljön, ami nagyobb állatok esetében vagy védekezéskor nem túl praktikus. Ezért a legtöbb hátsóméregfogas kígyó nem jelent komoly veszélyt az emberre – bár vannak kivételek. Két siklófaj két neves 20. századi herpetológus haláláért felelős – Karl P. Schmidt és Robert Mertens részletesen feljegyezték saját tüneteiket egészen az utolsó pillanatukig.
Mekkora veszélyt jelentenek az emberre?
A veszélyesebb kígyók többségének méregfogai azonban elöl helyezkednek el a szájukban. Ez lehetővé teszi, hogy gyorsan támadjanak, és úgy fecskendezzék be a mérget, hogy nem kell szoros fogást találniuk a zsákmányukon. Sok kígyó egyszerűen csak megsebzi a zsákmányát, majd visszavonul, és később tér vissza, amikor a méreg már kifejtette a hatását. Az elülső méregfogak egy belső csatornán keresztül vezetik a mérget, amely a hegyen nyílik, hasonlóan egy injekciós tűhöz.
Az mérgessiklófélék, például kobrák, tajpánok, bungar-kígyók, mambák és korallkígyók méregfogai rövid, merev felépítésűek. A viperafélék családjának méregfogai pedig még fejlettebbek. Az ő fogaik ugyanis nincsenek rögzítve, hanem a szájpadlásba hajtva helyezkednek el, így hosszabb fogakkal is képesek bezárni a szájukat. A száj kinyitása egy kis csontot mozgat meg a felső állkapocsban, amely előrefordítja a méregfogakat.
Szerencsére a kígyók nem tekintik az embert zsákmánynak, és csak önvédelemből harapnak. Ebben az esetben az ophidiofóbia – a kígyóktól való félelem – egész előnyös tud lenni, mivel segít elkerülni azokat a helyzeteket, amelyek során közel kerülhetünk hozzájuk.
Érdemes elolvasni:
