Több száz dinoszaurusz-lábnyomot találtak 166 millió évvel ezelőttről

Egy forgalmas brit autópályától mindössze néhány száz méterre a tudósok egy egészen másfajta útra leltek rá, ugyanis mintegy 166 millió évvel ezelőtt Nagy-Britannia dinoszaurusz-folyosóján hatalmas óriások és vad ragadozók szelték át az országot.

Több száz dinoszaurusz-lábnyomot találtak egy kőfejtőben

Az Oxford és a Birminghami Egyetem kutatói egy hatalmas kiterjedésű kőfejtőben több száz különböző dinoszauruszfaj lábnyomát találták meg. A tudósok az Egyesült Királyság öt legkiterjedtebb dinoszaurusznyomát találták meg, a leghosszabb 150 méter hosszú volt. Ezek közül négy hosszú nyakú növényevőkhöz tartozik, de az ötödik nyomot egy elhaladó Megalosaurus, egy kilenc méter hosszú ragadozó hagyta maga után, amely a középső jura idején Nagy-Britannia mocsaras lagúnáiban kereste prédáit.

Képernyőfotó: University of Oxford/YouTube

Ezek a remekül megőrződött nyomok lenyűgöző betekintést engednek a rég kihalt óriások életébe, még azt a pillanatot is megörökítve, amikor két dinoszaurusz útja keresztezte egymást. Az eredetileg agyag alá temetett új nyomokat először Gary Johnson, a bánya egyik dolgozója vette észre, amikor „szokatlan dudorokat” érzett, miközben az agyagot bontotta, 2024 júniusában pedig több mint 100 tudós és önkéntes több mint 200 megkövesedett lábnyomot tárt fel gondosan, írja a Daily Mail.

A kutatók lenyomatokat és több mint 20 ezer fényképet is készítettek a lábnyomokról, hogy elkészítsék a lelőhely teljes 3D-s modelljét. A mostani felfedezés kapcsolódik a területen 1997-ben talált korábbi leletekhez, amikor egy korábbi mészkőbányában több mint 40 szauropoda és theropoda nyomát tárták fel. A lelőhelyet azonban a digitális kamerák és drónok széles körű használata előtt temették be, így a nyomokról nem lehetett 3D-s modelleket készíteni, így a legújabb felfedezés különösen értékes betekintést nyújt egy élénk őskori ökoszisztémába.

Körülbelül 166 millió évvel ezelőtt, mielőtt ez a mészkőréteg kialakult, Anglia ezen része egy meleg, sekély lagúna volt egy vastag iszapréteg felett

Dr. Duncan Murdock, az Oxfordi Egyetem paleontológusa elmondta, hogy „amikor az óriási, akár 10 tonnás állatok lábai belemerültek az iszapba, egyrészt a lábnyomot, másrészt a lenyomat körül egy elmozdult iszapból álló peremet hagytak maguk után. A felszínt ezután elárasztották, majd agyagban gazdagabb iszappal betemették, ami megőrizte a lábnyomokat. Idővel és további rétegekkel ezek az üledékek sziklává alakultak.” Ez a sűrű iszap olyan hihetetlen részletességgel őrizte meg a nyomokat, hogy a tudósok láthatják, hogyan deformálódott az iszap, ahogy a dinoszauruszok kiléptek az általuk hagyott mélyedésekből.

„A fosszilis csontokkal ellentétben az ilyen leletek a kihalt állatok viselkedéséről is árulkodnak. A lábnyomok mérete, alakja és elhelyezkedése elárulja, hogyan mozogtak ezek a dinoszauruszok, mekkorák és milyen sebességgel haladtak.” A nyomvonal egy pontján a paleontológusok még egy olyan pontot is felfedeztek, ahol egy Megalosaurus és egy sauropoda keresztezte egymást. Az iszapban lévő zavarok alapján a tudósok úgy vélik, hogy először a sauropoda haladt át rajta, majd valamivel később a Megalosaurus.

Dr. Murdock szerint „ahol a nyomvonalak keresztezik egymást, bepillantást nyerhetünk a különböző fajok, például a húsevő Megalosaurus és az óriási növényevő sauropodák közötti lehetséges kölcsönhatásokba. És bármennyire is izgalmasak ezek a felfedezések, a szakértők szerint még mindig találhatunk többet is. Kirsty Edgar professzor, a Birminghami Egyetem mikropaleontológusa szerint „nagyon valószínű”, hogy még több nyomot fognak találni.

Érdemes elolvasni:

• Ezek az állatfajok látták a dinoszauruszok kihalását
• 4 dinoszaurusz, amit nagyon félreismertek a tudósok
• Egy 3 ezer kilométert utazott nyílvessző válaszolta meg, hová tűnnek télen a madarak