Budapest ikonikus helyszíne, a Gellért-hegy, nemcsak természeti szépsége, hanem történelmi jelentősége miatt is kiemelkedik a városképből. A világörökség részét képező hegy több ezer éves történetével, természeti ritkaságaival és a rajta álló építményekkel meséli el múltunk egy szeletét. A Citadella és a Szabadság-szobor ma is a hegy jelképei, de a Gellért-hegy számos más érdekességet is rejt.
A Gellért-hegy története több mint két évezredre nyúlik vissza. Az i.e. 1. században a keltákhoz tartozó eraviszkusz törzs hozta létre itt oppidumát, azaz földvárát. Ez nemcsak védelmi célokat szolgált, hanem politikai, gazdasági és vallási központként is működött. A stratégiailag kiemelt helyszín a Dunához közeli legmagasabb pontként biztosította a törzs uralmát a környék felett — írja a PestBuda.
A hegy névadója: Szent Gellért mártírhalála
A kelták után a népvándorlás és a magyar honfoglalás idején a hegy története feledésbe merült. Azonban 1046-ban a hegy új jelentést kapott: Szent Gellért püspököt a hagyomány szerint innen taszították a mélybe. Gellért vértanúsága után gyorsan szentté avatták, és a hegy is az ő nevét kapta. Bár a Gellért-hegy elnevezés már az Árpád-házi Szent Margit boldoggá avatásának irataiban is szerepel, korábban a Kelen-hegy név volt elterjedtebb.
Erődítmények és ostromok a hegy tetején
A középkor és a török hódoltság idején a hegy stratégiai jelentősége újra felértékelődött. A törökök 1541-ben kőalapú palánkvárat építettek a hegy tetején, amelyről Evlia Cselebi híres török utazó is beszámolt. A Gellért-hegyi erődítmény többször is kulcsszerepet játszott Budavár ostromaiban, különösen a törökök kiűzésekor a 17. században.
A háborús idők elmúltával a hegy tetején vallási emlékek kaptak helyet: 1715-ben jezsuiták keresztutat és kálváriát építettek, amely egészen a 19. század végéig szolgálta a híveket.
A csillagvizsgáló és a Citadella
A 19. század elején új korszak kezdődött a Gellért-hegy történetében. 1813-ban csillagvizsgáló épült a hegy tetején Pasquich János és Pollack Mihály tervei alapján. Az épület a magyarországi térképészet egyik fontos pontja lett, és a kor legmodernebb eszközeivel volt felszerelve. Az 1849-es szabadságharc alatt azonban súlyosan megrongálódott, mivel a honvédcsapatok innen is ágyúzták Budát.
1850–1854 között a csillagvizsgáló köré épült a Citadella, amelyet az osztrák császári hadsereg emelt a forradalom leverése után, hogy ellenőrzése alatt tartsa a várost. Bár az erőd sosem vált aktív katonai bázissá, jelképesen harcképtelenné tették, miután 1899-ben a katonaság kivonult.
A hegy parkosítása és modern kori sorsa
A 19. század második felében a Gellért-hegy kopár oldalait parkosítani kezdték. Sétautakat alakítottak ki, fákat ültettek, és a hegy egyre inkább Budapest zöld szívévé vált. Az 1920-as, 1930-as években angolkert stílusú parkokat hoztak létre, amelyek ma is kedvelt kirándulóhelyek.
A II. világháború után a hegy és a Citadella állapota romlani kezdett. Bár 1987-ben a Gellért-hegy a világörökség része lett, és 1997-ben természetvédelmi területté nyilvánították, a Citadella és környezete hosszú ideig elhanyagolt maradt.
A Gellért-hegy megújulása
A jelenleg zajló átfogó felújítási program célja, hogy a Gellért-hegy és a Citadella új, méltó funkciót kapjon. A tervek között szerepel egy új közpark létrehozása és egy kiállítás megnyitása, amely a magyarság szabadságküzdelmeit mutatja be. A cél az, hogy Budapest egyik legfrekventáltabb helyszíne a városlakók és a turisták számára egyaránt vonzó és tartalmas célpont legyen.
A Gellért-hegy, amely kelta fellegvárként indult, és a csillagvizsgálóval vagy a Citadellával is gazdagította Budapest történetét, ma is a város egyik legjelentősebb szimbóluma. Története a múltunk egy darabja, amely most új fejezetet nyit a jövő számára.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
A végbéldugókat eredetileg a fejfájás, pattanások és őrület kezelésére fejlesztették ki
Mik az világegyetem legfényesebb objektumai?
