Egy rejtélyes részecskének köszönhetjük, hogy létezik az univerzum?
Rejtélyes részecskék, az úgynevezett „jobbkezes” neutrínók lehetnek felelősek az univerzumban található anyag létezéséért, állítja egy új kutatás. De miért létezik egyáltalán “minden”, és miért nem láthatunk belőle “szinte semmit sem”?
A fizika alapvető kölcsönhatásai általában szimmetrikusak, vagyis az anyag és az antianyag egyenlő arányban keletkezik. Az univerzum azonban szinte kizárólag anyagból áll, míg az antianyag csak ritka, nagy energiájú folyamatokban jelenik meg. De vajon mi okozhatta ezt az egyensúlyeltolódást?
Egy új elmélet szerint a megoldás a neutrínók különleges tulajdonságaiban rejlik. A neutrínók rendkívül furcsa részecskék, amelyeknek háromféle változata létezik, szinte tömeg nélküliek, és kizárólag „balkezesek,” vagyis belső spinjük, vagy más néven sajátperdületük csak egy irányba mutat, miközben haladnak. Ez eltér a többi ismert részecskétől, amelyek mindkét irányban orientálódhatnak. A fizikusok régóta gyanítják, hogy létezhetnek más típusú neutrínók is, amelyek „jobbkezesek” és jelentősen nagyobb tömegűek, írja a Universe Today.
Az univerzum korai szakaszában ezek a jobb- és balkezes neutrínók szabadon keveredhettek, ám ahogy a kozmosz folyamatosan tágult és hűlt, a szimmetria megbomlott, és a nehéz jobbkezes neutrínók „láthatatlanná” váltak. Ez a szimmetriatörés különválaszthatta az anyagot és az antianyagot – talán ez az a folyamat, amely megoldhatja az univerzum keletkezésének egyik legnagyobb rejtélyét.
A jobbkezes neutrínóknak azonban lehet egy további meglepő tulajdonsága is. A kutatók szerint ezek a neutrínók nem tűntek el teljesen, hanem egyesültek egy újfajta részecskévé, a Majorana fermionná, amely saját antirészecskéje. A Majorana-részecske valószínűleg ma is jelen van az univerzumban, egyfajta őskori relikviaként. Egy hatalmas, láthatatlan részecske, amely kitölti a kozmoszt, így tökéletes jelölt lehet a sötét anyag szerepére, amely a galaxisok tömegének nagy részét alkotja.
Ha ez az elmélet helytálló, a neutrínók különböző típusainak kölcsönhatásai megmagyarázhatják, miért csak balkezes neutrínókat figyelünk meg, miért van több anyag, mint antianyag, és miért létezik sötét anyag az univerzumban. Bár mindez egyelőre csak hipotézis, rendkívül ígéretes irány a kutatások számára. Ha egyszer sikerül bizonyítékot találni a jobbkezes neutrínókra, közelebb kerülhetünk a kozmosz legnagyobb rejtélyeinek megoldásához.
Érdemes elolvasni:
