Egy NASA műhold által készített legújabb képeken különös „vesebabokhoz” hasonlító fagyott homokdűnék láthatók a Mars északi féltekéjén. Ezek a jelenségek nemcsak látványosak, de kulcsfontosságúak lehetnek annak megértésében, hogy valaha létezett-e elegendő víz a Marson az élet kialakulásához.
A NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) műholdja által készített 2022 szeptemberében rögzített és 2024 decemberében nyilvánosságra hozott fotón a dűnék mozdulatlannak tűnnek. Ez meglepő, hiszen a homokdűnék mind a Földön, mind a Marson általában mozognak a szél hatására, ahogy a homokszemcsék egyik oldalról a másikra kerülnek. A fotón azonban ezek a dűnék egy szén-dioxidból álló fagyott réteggel vannak borítva, amely a Mars északi féltekéjének téli időszakában alakul ki. A fagy megakadályozza a szél által okozott homokvándorlást, így a dűnék mozdulatlanok maradnak egészen a tavaszi olvadásig — írja a Live Science.
Az ősi víz nyomai?
A fagyott dűnék vizsgálata segíthet a tudósoknak abban, hogy jobban megértsék, létezett-e valaha víz hosszabb ideig a bolygó felszínén, amely támogathatta az élet kialakulását és fennmaradását. Bár a fagy jelenleg szén-dioxidból áll, nem vízből, a Mars múltbéli éghajlatának elemzéséhez kulcsfontosságú lehet.
A Mars tengelyferdesége – vagyis ahogyan a bolygó a Naphoz viszonyítva dől – drámaian változik évmilliók alatt, jelentősen befolyásolva a bolygó évszakait. Ha a Mars elég nagy dőlésszöget ér el, a felszíni szén-dioxid-jég nagyrészt gázzá alakulhat, vastagabb légkört hozva létre. Ez a vastagabb légkör lehetővé tehette a folyékony víz jelenlétét hosszabb időszakokon keresztül.
Mit árulnak el a szezonális változások?
A fagy szezonális változásainak megfigyelése nemcsak a Mars múltbéli klímájának jobb megértését segíti, hanem új geológiai képződményeket is felfedhet, amelyek a szén-dioxid hatására alakultak ki. Ha valaha volt olyan időszak, amikor a Mars klímája stabil, folyékony vizet támogatott, akkor jelentős az esély arra, hogy a bolygó támogathatta a mikrobiális életet. Sőt, az is elképzelhető, hogy az élet valamilyen formája még mindig rejtőzik a bolygón.
A következő lépések
A Mars éghajlatának és geológiai folyamataiban játszott szén-dioxid szerepének megértése hozzájárulhat ahhoz, hogy a tudósok pontosabb képet alkossanak a bolygó történelméről. Ha a Mars valaha is rendelkezett stabil vízkörforgással, az alapvetően megváltoztathatja azt, amit a bolygó éghajlatáról és potenciális lakhatóságáról gondolunk. A „vesebabok” tanulmányozása tehát nemcsak látványos tudományos eredmény, hanem egy újabb lépés afelé, hogy megfejtsük a vörös bolygó rejtélyeit.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Tudósok azonosítottak egy új vércsoportot – A tiéd is ez lehet?
A Római Birodalom növekedése egy pusztító vulkánkitörés után
