Időutazás: Ősi civilizáció nyomaira bukkantak Tibetben
Tibetben, hivatalosan a Tibeti Autonóm Területen, régészek egy rendkívüli felfedezést tettek: 4800 éves neolitikus leletekre bukkantak, amelyek Tibet legkorábbi ismert tóparti településéről származnak. Az először 2019-ben azonosított lelőhely az egyik legmagasabban fekvő neolitikus helyszín, amit valaha találtak, ez pedig új megvilágításba helyezi az emberi civilizáció korai történetét ezen a zord területen.
A lelőhely és a leletek

Tibet. Fotó: Flickr/Göran Höglund (Kartläsarn)
A lelőhely a Tibeti-fennsíkon, egy tó partján helyezkedik el, és számos értékes leletet tartalmaz, írja a tibetol.cn. A régészek kőeszközöket, kerámiákat és egyéb tárgyakat tártak fel, amelyek betekintést nyújtanak az ősi tibeti lakosok életmódjába. Ez a felfedezés jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy megértsük, hogyan alkalmazkodtak az emberek a magashegyi környezethez már évezredekkel ezelőtt.
Történelmi kontextus
Ez az új felfedezés nem precedens nélküli, hiszen korábban, 2020-ban a Karub lelőhelyen több mint 10 ezer kulturális relikviát tártak fel, köztük kőeszközöket, csontból készült tárgyakat, kerámiatöredékeket, bronztárgyakat, állati csontvázakat és növényi maradványokat, amelyek 53 ezer évvel ezelőttre datálhatók. Ezek a leletek együttesen azt mutatják, hogy az ázsiai ország már az őskorban is lakott terület volt, és az emberi jelenlét itt sokkal régebbre nyúlik vissza, mint azt korábban gondolták.
Tudományos jelentőség
A felfedezés jelentősége túlmutat az ország határain. Az itt talált leletek segítenek megérteni az emberi alkalmazkodóképesség határait és azt, hogyan terjedtek el az ősi népcsoportok a világ egyik legzordabb környezetében. A lelőhely tanulmányozása új információkkal szolgálhat a neolitikus technológiák fejlődéséről, a korai mezőgazdasági gyakorlatokról és a magashegyi életmódról, írja a Greek Reporter.
Jövőbeli kutatási irányok
A régészek folytatják a terület feltárását, remélve, hogy további leletekre bukkannak, amelyek még részletesebb képet adhatnak Tibet ősi lakóiról. A kutatók különös figyelmet fordítanak a lelőhely rétegtani vizsgálatára, amely segíthet pontosabban meghatározni a település korát és fejlődésének szakaszait. Emellett a környező területek feltárása is folytatódik, hogy teljesebb képet kapjunk a neolitikus Tibet kulturális és társadalmi kapcsolatairól. Ez a felfedezés nemcsak az ázsiai ország, hanem az egész emberiség történelmének egy fontos fejezetét világítja meg, és arra ösztönzi a tudósokat, hogy újragondolják elképzeléseiket az ősi civilizációk terjedéséről és alkalmazkodóképességéről.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Miért tűntek el Hadrianopolis lakói egyik napról a másikra?
Mit keres egy emberszerű ‘arc’ a Marson?
Egy aggasztó tanulmány szerint a mikroműanyagok sokkal gyakrabban fordulnak elő az agyban
Hogyan voltak képesek a rómaiak olyan építményeket létrehozni, amelyek 2 ezer év múlva is állnak?
Felújítják a Teleki-kastélyt Máramaros megyében
Rájöhettek, hogy a legősibb fekete lyukak hogyan nőhettek olyan gyorsan