Kanada lehet az Európai Unió legújabb tagállama?
Kanada és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, és néhány elemző meglepő – bár nem teljesen elképzelhetetlen – megoldást vetett fel: mi lenne, ha csatlakoznának az Európai Unióhoz?
Az ötletet Stanley Pignal, a The Economist publicistája dobta be még január elején, azzal érvelve, hogy mind Európa, mind Ottawa számára előnyös lehetne egy szorosabb együttműködés. Bár az elképzelés nem új, az Egyesült Államok egyre kiszámíthatatlanabb politikája és Donald Trump korábbi fenyegetései, miszerint Kanadát „gazdasági erővel” kényszeríthetnék az 51. állammá válásra, új lendületet adtak a vitának.
Jogilag lehetséges lenne Kanada csatlakozása az Európai Unióba?
Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke lehetőséget biztosít bármely „európai állam” számára, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát. Azonban a szerződés nem határozza meg egyértelműen, mit jelent „európai államnak” lenni, derül ki a CBS összegzéséből.
Kanadán kívül korábban egyetlen nem európai ország próbálkozott a tagsággal. Marokkó 1987-ben szeretett volna belépni, de kérelmét elutasították azzal az indokkal, hogy nem tartozik Európához. Kanada viszont más helyzetben van, hiszen kulturális és politikai szempontból számos hasonlóságot mutat az európai országokkal. Intézményrendszere, jogrendszere és értékrendje is nagyban az európai hagyományokra épül , lakosságának több mint fele pedig európai származásúnak vallja magát.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Ottawában 2025. február elsején. MTI/AP/The Canadian Press/Justin Tang
A gazdasági és stratégiai előnyök is vonzóvá tehetnék az uniós integrációt. Kanada hatalmas természeti erőforrásokkal rendelkezik, beleértve a ritkaföldfémeket és fosszilis tüzelőanyagokat, amelyekből Európában történetesen hiány van. Cserébe az EU piacot és szakértelmet biztosíthatna, csökkentve Ottawa függőségét az Egyesült Államoktól. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly kijelentette, hogy Kanada az egyetlen nyugati féltekén található ország, amely rendelkezik a lítium akkumulátorok gyártásához szükséges összes nyersanyaggal, ami kulcsszerepet játszhat az EU zöld átállásában.
Valóban bejutna soron kívül az EU-ba egy nem európai ország?
Ugyanakkor a valóságban kevés esély van rá, hogy Kanada valóban EU-tagállammá váljon. Az Európai Uniónak jelenleg is hosszú várólistája van tíz tagjelölt országgal, köztük Bosznia-Hercegovina, amely évtizedek óta vár a csatlakozásra. Egy ilyen döntés politikai ellenállásba ütközne mind az EU-n belül, mind Kanadában, ahol az amerikai gazdasággal és katonai védelemmel való szoros kapcsolatokat nem lehet egyik napról a másikra lecserélni. Ráadásul az európai politikai térben is egyre inkább teret nyernek a populista, Trumphoz hasonló vezetők, így kérdéses, mennyire lenne stabil vagy vonzó egy transzatlanti együttműködés.
A szakértők szerint reálisabb forgatókönyv lenne egy „megerősített partnerség” kialakítása az EU és Kanada között. Ez jelenthetné a politikai, gazdasági és biztonsági együttműködés elmélyítését anélkül, hogy Kanada teljes jogú tagállammá válna. A Norvégiához hasonló státusz, amely az Európai Gazdasági Térség része, de nem EU-tag, vagy a már létező együttműködések – például Ottawa részvétele a Horizon Europe kutatási programban – további mintát adhatnak. Egyes szakértők még ennél is tovább mennének, és egy új, laza, demokratikus országokból álló szövetséget képzelnének el az Egyesült Államokon kívül.
Tagállam, de mégsem
Bár a transzatlanti kapcsolatok átalakulóban vannak, a realitás az, hogy Kanada és az EU közötti kapcsolat továbbra is inkább szoros stratégiai együttműködésként fog működni, semmint egy tényleges uniós csatlakozásként. Kanada számára a legnagyobb kihívás továbbra is az Egyesült Államokkal való viszony fenntartása marad, miközben igyekszik csökkenteni függőségét tőle és új partnereket keresni. Az EU pedig minden bizonnyal inkább a már meglévő jelöltállamok csatlakoztatására fog összpontosítani, semmint egy teljesen új földrajzi és politikai realitás megteremtésére.
Érdemes elolvasni:
