Miért tűntek el Hadrianopolis lakói egyik napról a másikra?
A régészek úgy vélik, hamarosan megoldhatják a rejtélyt, amely az ókori Hadrianopolis városának hirtelen elnéptelenedését övezi. A mai Törökország területén, a Fekete-tenger partvidékén fekvő település az egykori görög, római és bizánci kultúra egyik jelentős központja volt.
A romváros kutatásait İbrahim Şahin, Karabük tartomány kulturális és turisztikai igazgatója, valamint Ersin Çelikbaş, a Karabüki Egyetem régészprofesszora vezeti. A szakértők szerint Hadrianopolis lakói a 7. században váratlanul és teljesen elhagyták a települést. A kutatók jelenleg annak kiderítésén dolgoznak, hogy mi okozhatta ezt a hirtelen elnéptelenedést, írja a Greek Reporter. Çelikbaş szerint „a feltárások alapján egyértelmű, hogy egy gyors evakuálás történt. Egyelőre nem tudjuk, földrengés, idegen invázió vagy pusztító tűzvész okozta-e, de az bizonyos, hogy a 7. században itt az élet megszűnt. Egyetlen ember sem maradt a városban.”
Illusztráció, egy szintén Hadrianopolis nevű ókori település maradványai, Albániában. Fotó: Wikimedia Commons
A régész hozzátette, hogy a feltárások során Anatólia egyik legrégebbi temploma is előkerült, amelynek mozaikjai az 5. századra datálhatók. „Rendkívül fontos figurákat találtunk ezeken a mozaikokon. Amikor az Anatóliában fellelt hasonló mozaikokat vizsgáljuk, ez a Hadrianopoliszban idén feltárt darab az egyik legteljesebb példány. Úgy gondoljuk, hogy a templomot római császároknak szentelték”. Hadrianopolis különösen híres mozaikjairól, ezért régészeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű lelőhelynek számít. „Ez a nyugati Fekete-tenger térségének legfontosabb ókori városa. Az egyházmegye központja volt, ahol kiemelkedő vallási személyiségek éltek. A 6. századból származó apróbb leletek sokasága került elő, és egyre közelebb kerülünk a város rejtélyének megoldásához.”
A település a hellenisztikus korban, majd a római és bizánci időszakban is lakott volt. A felszíni kutatások során összesen 14 középületet és egyéb szerkezetet azonosítottak, köztük két fürdőt, két templomot, védműveket, sziklasírokat, egy színházat, boltíves és kupolás építményeket, egy kultikus fülkét, városfalakat, egy villát, valamint több monumentális és vallási épületet.
Törökország számtalan ókori görög és bizánci régészeti lelőhelyet rejt, amelyek évente több százezer, sőt millió látogatót vonzanak. Ezek a helyszínek nem csupán a világörökség részét képezik, hanem az ókori görög civilizáció hosszú és gazdag múltjba is betekintést nyújtanak. Hadrianopolis pedig ezen kincsek egyike, amely a régészek szerint még sok titkot rejthet.
Érdemes elolvasni:
