Egy nemrég készült interjúban – amely a veol.hu oldalán olvasható – egy helyi régész, Győrffy-Villám Zsombor osztotta meg gondolatait és kutatási eredményeit a Balaton környékének római kori emlékeiről. Az elhangzottak igazi időutazásra invitálják a téma érdeklődőket, hiszen új megvilágításba helyezik azt, amit eddig a “magyar tenger” múltjáról gondoltunk. Az alábbiakban összefoglaljuk az interjú legérdekesebb pontjait, melyek a Balaton környékének ókori történelméről és kultúrájáról szólnak.
A Balaton, mint stratégiai és gazdasági központ
Ahogy már a történelemórán megtanultuk, a római korban a mai Magyarország területének jelentős része Pannonia provinciához tartozott. A régész hangsúlyozta, hogy bár a Balaton térségét ma elsősorban turisztikai célpontként ismerjük, az ókorban stratégiai és gazdasági szerepe is kiemelkedő volt. A tó és környéke nem csupán éléstárként (halászat, mezőgazdaság) szolgált, hanem fontos kereskedelmi utak találkozási pontja is volt. A római kereskedők és katonák a vízi útvonalakat felhasználva gyorsan juthattak el a távoli régiókba is.
Római utak és települések hálózata
Az interjúból kiderült, hogy a Balaton környékén sűrű úthálózatot építettek ki a rómaiak. A régész szerint érdemes kiemelni a ma is fellelhető útmaradványokat, amelyek több helyen még ma is nyomokban láthatók, bár gyakran föld alatt rejtőznek. A kutatók műszeres vizsgálatokkal és ásatásokkal igyekeznek feltérképezni ezeket a szakaszokat, amelyek hozzájárulnak az akkor élt emberek mindennapjainak megismeréséhez. A római települések (például villagazdaságok, kisebb erődítések és falvak) különösen érdekesek: az ásatások során feltárt épületek falmaradványai, berendezési tárgyai és használati eszközei segítenek rekonstruálni az ókori életmódot.
A Balaton szerepe a római életvitelben
Győrffy-Villám külön kitért arra, hogy a Balaton nemcsak kereskedelmi, hanem társadalmi-kulturális szerepet is betöltött. A rómaiak híresek voltak fejlett fürdőkultúrájukról, így a tó és környéke – különösen a melegvizű forrásokkal rendelkező területek – a kikapcsolódás, gyógyulás és társasági élet egyik központjává válhattak. Emellett az is kiderült, hogy a római kertek és villák gyakran a panorámás partszakaszokat részesítették előnyben, hiszen a tó látképe már akkor is lenyűgözte az embereket.
Érdekes leletek és felfedezések
A beszélgetés során a régész felidézett néhány kiemelkedő leletet, például díszes mozaikpadlókat, amforákat és fémeszközöket, melyek a korabeli hétköznapok tárgyi kultúráját tárják elénk. Szó esett olyan, viszonylag ritka régészeti kincsekről is, amelyek arra utalnak, hogy a Balaton partvidékén több tehetős család is megtelepedett. Ezek az értékes tárgyak megerősítik, hogy a környéket a római időkben sem kerülték el a magasabb rangú hivatalnokok vagy éppen vagyonos polgárok.
A múlt megismerésének jelentősége
Az interjú egyik fő tanulsága, hogy a Balaton környékének római kori történelme nem csupán a szakemberek számára fontos kutatási terület. A föld alatt rejtőző emlékek feltárása, megismerése és megóvása az egész ország kulturális örökségét gazdagítja, ráadásul a történelmi turizmus fellendítésében is jelentős szerepet játszhat. A régész úgy látja, hogy a lelőhelyek bemutatása, az újabb ásatások eredményeinek publikálása nemcsak a tudományos közösséget, de a szélesebb közönséget is inspirálhatja arra, hogy felfedezze ezt az izgalmas, sokszínű múltat.
Összegzés
A veol.hu-n megjelent interjú világosan bemutatja, milyen sokrétű és izgalmas volt a Balaton térsége a római korban. A stratégiai fontosságú vízi út, a megmaradt településnyomok és a gazdag tárgyi leletek mind arra utalnak, hogy a mai “magyar tenger” vidékének történelme jóval régebbre nyúlik vissza, mint azt elsőre gondolnánk.
Ahogy arról már korábban írtunk, a Balaton mélyén évszázados emlékek és rejtélyek lapulnak, régi hajók, járművek és akár kincsek is pihenhetnek a mélyben, részleteket olvasd el itt.
Ez is érdekes lehet:
- Helka és a Kelén: Két legendás balatoni hajó története
Forrás: