50-nel magasabb IQ-ja volt, mint Einsteinnek, mégis borzalmas életét élt

Bemutatjuk a világ legokosabb emberét, aki mellett Einstein is elbújhatott, hiszen már 10 éves korában felvették a Harvardra.

Megdöbbentően tragikus történet húzódik meg a „valaha élt legokosabb ember” mögött, akinek IQ-ja több mint 50-nel magasabb volt, mint Albert Einsteiné, írja a LADbible.

William James Sidis. Forrás: Wikimedia Commons

A legtöbben azt gondolnánk, hogy Albert Einstein, Stephen Hawking, vagy egy hozzájuk hasonló, világhírű tudós a valaha élt legokosabb ember, pedig ez közel sincs így. Ismerkedjünk meg William James Sidis-szel, az amerikai csodagyerekkel, aki 210 és 250 közötti IQ-val büszkélkedhetett.

Einstein és Hawking sem volt ennyire okos

Csak összehasonlításként: az átlagos intelligenciaszint 90 és 110 közé tehető, míg Einstein és Hawking 160 körüli pontszámot értel el. Tehát Sidis még náluk is sokkal okosabb. De akkor miért nem hallottunk róla még soha?

Sidis 1898. április 1-jén született orosz bevándorlók gyermekeként New Yorkban, és mindössze 18 hónapos volt, amikor már képes volt újságot olvasni. Érdemes megjegyezni, hogy apja, Boris Sidis jól ismert pszichopatológus volt, édesanyja, Sarah Mandelbaum Sidis pedig orvosként tevékenykedett. Egyedülálló intelligenciája tehát minden bizonnyal a jó géneknek is volt köszönhető.

Sidis életének egyik legnagyobb szakértője, Amy Wallace kifejtette, szülei nyomást gyakoroltak a kis Sidis-re, hogy folyamatosan tanuljon. Még nem volt tízéves, amikor többek között pszichológiai szakkönyveket olvasott. Nyolcéves korában Sidis állítólag nyolc nyelven beszélt, kilencéves korában pedig felvették a Harvard Egyetemre.

A legfiatalabb hallgató a Harvardon

A egyetem azonban megvárta a beiratkozás engedélyezésével, hogy 11 éves legyen, így addig két évet eltöltött a Tufts Egyetemen matematikát tanulva. 1909-ben végül Sidis lett a legfiatalabb hallgató, aki a Harvardon tanult, és első évében előadást tartott a négydimenziós testekről a Harvard Mathematics Clubban.

Korának szakértőit szó szerint lenyűgözte. Daniel F. Comstock amerikai fizikus professzor például kijelentette: „Azt jósolom, hogy a fiatal Sidis nagyszerű csillagászati ​​matematikus lesz, akit a jövőben a tudomány vezetőjeként ismerünk majd”.

Élete azonban szomorú fordulatot vett. Megviselte a fiút, hogy ilyen fiatalon egyetemre járt, és küzdött azért, hogy normális életet élhessen, ám a diákok kinevették. Egyszer azt mondta egy riporternek, miután 16 évesen diplomázott, hogy „elzártságban” szeretne élni, mivel „mindig is utálta a tömeget”.

Tragédiák sora jött

1919-ben kommunisták közé keveredett, és letartóztatták, mert részt vett egy háborúellenes lázadásban. Hírneve miatt azonnal a címlapokra került, majd 18 hónap börtönre ítélték. A húszas évei elején helyezték szabadlábra, és élete hátralévő részét a nyilvánosságtól távol töltötte, nem akarta tovább kamatoztatni kiemelkedő matematikai tudását.

Könyvelőként dolgozott, álnevet használt, gyakran munkahelyet és várost váltott, Közben azonban továbbra is számos könyvet írt, néhányat a valódi nevén, másokat álnéven. Írt a kozmológiáról, a fekete lyukakról, de az indián történelemről is, sőt, egy újfajta naptárat is feltalált.

Sidis nyugodt életet élt egészen addig, amíg 1937-ben egy megjelent róla egy cikk a The New Yorkerben, ami dokumentálta, hogy pontosan mi történt vele, mióta eltűnt a nyilvánosság elől. Rágalmazással és magánéletének megsértésével vádolta a magazint, pert indított és végül 1944-ben nyert is, de még abban az évben agyvérzésben meghalt.

Ez is érdekelhet:

• • Annyi radioaktív folyadékot ivott ez a férfi, hogy szó szerint leesett az állkapcsa
  • Fizikusok felfedeztek egy furcsaságot Einstein téridőről szóló elméletében