A valaha volt legrosszabb halálnem megváltoztatta azt, amit a radioaktivitásról gondolunk
A történelem egyik legsúlyosabban sugárfertőzött embere valaha volt talán legfájdalmasabb halált szenvedte el. Oucsi Hiszasi a Tokaimura Nukleáris Erőműben dolgozott, ám az 1999. szeptember 30-án bekövetkezett balesete nemcsak az életét változtatta meg, hanem a nukleáris üzemek működésére, és a radioaktivitás kezelésére is világszerte hatással volt.
Oucsi és két kollégája, Sinohara Maszato és Jokokava Jutaka egy új munkafolyamat részeként urán-nitrátot kevertek egy nagy fém tartályban. Az automatizált szivattyú helyett kézi keverést alkalmaztak, és egy számítási hiba következtében a megengedett mennyiségnél jóval több, 16 kg-nyi radioaktív uránt használtak fel – ami 13,6 kg-mal haladta meg a biztonságos határt. A reakció egy kék villanás kíséretében hatalmas mennyiségű radioaktív sugárzást és gamma-sugarakat szabadított fel, írja a LadBible.
Szerencsésebb lett volna, ha azonnal meghal
A három dolgozó közül Jokokava kapta a legkisebb sugárterhelést, összesen 3 ezer millisievertet (mSv), míg Sinohara 10 ezret, Oucsi pedig, aki a legközelebb állt a tartályhoz, elképesztő 17 ezer mSv sugárzást szenvedett el. Összehasonlításképpen, a csernobili katasztrófa mentőegységei 20 és 500 mSv közötti dózist kaptak, míg az 5 ezer mSv-t már halálos mennyiség. Oucsit azonnal kórházba szállították, és 83 napig tartották életben, miközben elviselhetetlen fájdalmakat élt át. Fehérvérsejtjeinek száma drasztikusan lecsökkent, és annak ellenére, hogy orvosai többszörös bőrátültetést, vérátömlesztést és őssejtbeültetést végeztek rajta, állapota csak romlott. A szenvedése során három szívrohamot is túlélt, mielőtt 35 évesen, többszervi elégtelenségben elhunyt.
A tragikus baleset után Japán szigorúbb nukleáris biztonsági előírásokat vezetett be. A védőfelszerelések kötelezővé váltak, és nagyobb hangsúlyt fektettek a dolgozók képzésére. A Tokaimura Erőműben az egyik legfontosabb változás a nukleáris anyagok kezelésére vonatkozó tréningek kötelezővé tétele volt, mivel korábban rengeteg munkás nem részesült megfelelő oktatásban. Emellett szigorúbb biztonsági protokollokat alkalmaztak, beleértve az automata rendszerek bevezetését a sugárzó anyagok kezelésére, hogy minimálisra csökkentsék az emberi hiba lehetőségét.
Az egész világon átírták a radioaktív anyagokkal foglalkozó protokollokat
A baleset nyomán hatékonyabb vészhelyzeti intézkedéseket is kidolgoztak. Az erőművek számára kötelezővé tették a vészhelyzeti tervek és evakuációs gyakorlatok rendszeres frissítését. Japánban a Nukleáris Biztonsági Bizottság és más hatóságok nagyobb ellenőrzési jogkört kaptak, és a szabályozási rendszert átalakították. Új törvényeket hoztak a nukleáris anyagok szigorúbb felügyeletére, csökkentve a jövőbeli balesetek kockázatát.
Az incidensnek azonban nemcsak Japánban voltak következményei, ugyanis számos ország felülvizsgálta nukleáris biztonsági előírásait, és a nemzetközi szabályozó szervezetek is beépítették az eset tanulságait irányelveikbe. Azóta a tudományos kutatások is előtérbe helyezték a sugárzás hatásainak tanulmányozását, beleértve a kezelés lehetőségeit és az új technológiák fejlesztését, amelyek célja a nukleáris ipar biztonságának növelése.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Megvan, mikor térhetnek haza az űrhajósok, akik 8 hónapja a Nemzetközi Űrállomáson vannak
Trump Putyinnal és Zelenszkijjel is beszélt, megkezdődhetnek a béketárgyalások?
Tőrrel a hátán, lábfejek nélkül temettek el egy római férfit egy 5 ezer éves erődnél
A magyar Szent Korona első ábrázolása egy középkori német kódexben található
Micsoda fordulat! A cukrászdák a legnépszerűbbek idehaza, a luxuséttermek sereghajtók – hazai trendek a gasztrónómiában
80 éve fejeződött be Budapest ostroma. Rommá vált a világ egyik legszebb fővárosa
