A trianoni békeszerződéssel kapcsolatban számos tévhit látott napvilágot

A trianoni békeszerződés aláírása a magyar történelem talán legtragikusabb eseménye. És amennyire jelentős, épp olyan sok legenda és téves információ övezi az eseményt.

Az angolok is tudják

A trianoni békeszerződést 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. A szerződés hivatalosan lezárta az Antant és a Központi Hatalmak közötti háborút, átrajzolva az ország határait, ami Magyarország területének több mint kétharmadának, valamint lakossága több mint felének elvesztését eredményezte. A szerződés által kiváltott gazdasági és társadalmi megrázkódtatás, valamint az országot ért kollektív trauma olyan mély nyomokat hagyott, hogy 2020-ban a BBC is megjegyezte: „Magyarország számára az 1920-as szerződés egy nemzeti seb, amely a mai napig fáj.”

Valóban, a DNH beszámolója szerint 2020-ban a magyarok 83%-a úgy vélte, hogy a trianoni békeszerződés az ország történetének legfájdalmasabb eseménye. Egy másik reprezentatív felmérés szerint pedig a magyarok többsége egyetértett abban, hogy „aki magyar, azt Trianon a mai napig fájdalommal tölti el.”

Romániai próbálkozás Clemenceau megvesztegetésére

Egy közismert legenda szerint a román delegáció 16 prostituálttal próbálta megvesztegetni Georges Clemenceau francia miniszterelnököt. Ezt a légből kapott állítást vasarnap.com nagyon egyszerűen cáfolta: „A prostituáltak ügyében elég annyit megjegyezni, hogy Clemenceau 1920-ban már 79 éves volt.”

Albert Apponyi beszéde három nyelven

Albert Apponyi érkezése Párizsba. Fotó: Wikimedia Commons

Gyakran hangoztatott állítás, hogy a magyar delegáció vezetője, gróf Apponyi Albert három nyelven mondta el beszédét a győztes hatalmak képviselői előtt, válaszul a békefeltételekre. Bár ez részben igaz, néhány pontosításra szorul. Ahogy a Rubicon magazin is írta, Apponyi beszéde körülbelül 70 percig tartott, és francia nyelven hangzott el. Ezt követően a legfontosabb részeket angolul is összefoglalta, mivel a brit miniszterelnök, David Lloyd George nem beszélt jól franciául. Végül pedig olasz nyelven csupán néhány mondatot intézett az olasz miniszterelnökhöz beszéde végén.

A francia miniszterelnök állítólagos bosszúja

Egy másik legenda szerint Clemenceau azért akarta megbüntetni a magyarokat, mert a fia egy magyar nővel házasodott össze, akit a miniszterelnök gyűlölt. Bár való igaz, hogy Clemenceau fia magyar nőt vett feleségül, és később el is váltak, történelmi források szerint Clemenceau jó viszonyt ápolt a menyével. A francia vezetőnek ugyan voltak nézeteltérései a magyar politikai elittel, ám az „Egy magyar kérdés” önmagában nem különösebben érdekelte, inkább Franciaország hatalmi érdekeit tartotta szem előtt.

Térképhamisítás és hajózható patakok

A magyar delegáció a trianoni békeszerződés aláírása előtt. Fotó: Wikimedia

A Múlt-kor magazin szerint a korabeli sajtóban felmerült a vád, miszerint a szomszédos országok képviselői meghamisították a térképeket, hogy az Antant döntését a saját javukra befolyásolják. Egyes állítások szerint kisebb patakokat hajózható folyókként tüntettek fel, hogy ezek alapján húzzák meg az új határokat.

Egy ilyen legenda szerint Sátoraljaújhelynél a csehek azt állították, hogy a Ronyva patak hajózható. Amikor az Antant-bizottság szemlézte a területet, állítólag a csehek tüzet raktak a parton, egy pokrócot legyeztek fölötte, és azt mondták a francia és brit megfigyelőknek, hogy egy gőzhajó halad el. A történet gyorsan elterjedt, és Budapesten még 1938-ban több újság is foglalkozott vele, holott a helyi sajtó és történetírás soha nem említette ezt a vitát.

Hasonló történetek keringtek Balassagyarmat, valamint Hont és Nógrád vármegyék esetében az Ipoly folyóról. Ezekben az esetekben valóban voltak határviták, ám ezeket nem a folyók hajózhatósága okozta, hanem stratégiai érdekek, például nyersanyag-lelőhelyek és vasútvonalak elhelyezkedése.

A trianoni szerződés csak 100 évre szólt

A békeszerződés következményei. Fotó: Wikimedia

Ahogyan a dívány.hu felidézi, az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy a trianoni békeszerződés valamelyik titkos záradéka szerint csak 100 évig érvényes, utána pedig a területek visszakerülnek Magyarországhoz. A 2020-as felmérés szerint a megkérdezettek 14-20 százaléka ezt az állítást igaznak vagy részben igaznak vélte. A valóság ezzel szemben az, hogy a trianoni békeszerződés valójában 1947-ben szűnt meg, amikor a második világháborút lezáró új békeszerződések hatályba léptek, így a 2020-as dátum teljesen irreleváns.

Titkos záradékok

A 100 éves érvényességről szóló tévhit összefügg a másik népszerű félreértéssel, miszerint a szerződésnek titkos záradékai is léteznek. Ez azonban nem igaz. Volt azonban egy mellékelt levele a francia miniszterelnöknek, amelyben említették, hogy a határkiigazításokra későbbi módosítások is lehetségesek lennének, azonban ez soha nem valósult meg.

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary

Érdemes elolvasni:

• Mária Terézia, a Habsburg királynő, aki minden kétkedőjére rácáfolt
• A magyar Szent Korona első ábrázolása egy középkori német kódexben található
• 80 éve fejeződött be Budapest ostroma. Rommá vált a világ egyik legszebb fővárosa