A trianoni békeszerződéssel kapcsolatban számos tévhit látott napvilágot
A trianoni békeszerződés aláírása a magyar történelem talán legtragikusabb eseménye. És amennyire jelentős, épp olyan sok legenda és téves információ övezi az eseményt.
Az angolok is tudják
A trianoni békeszerződést 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. A szerződés hivatalosan lezárta az Antant és a Központi Hatalmak közötti háborút, átrajzolva az ország határait, ami Magyarország területének több mint kétharmadának, valamint lakossága több mint felének elvesztését eredményezte. A szerződés által kiváltott gazdasági és társadalmi megrázkódtatás, valamint az országot ért kollektív trauma olyan mély nyomokat hagyott, hogy 2020-ban a BBC is megjegyezte: „Magyarország számára az 1920-as szerződés egy nemzeti seb, amely a mai napig fáj.”
Valóban, a DNH beszámolója szerint 2020-ban a magyarok 83%-a úgy vélte, hogy a trianoni békeszerződés az ország történetének legfájdalmasabb eseménye. Egy másik reprezentatív felmérés szerint pedig a magyarok többsége egyetértett abban, hogy „aki magyar, azt Trianon a mai napig fájdalommal tölti el.”
Romániai próbálkozás Clemenceau megvesztegetésére
Egy közismert legenda szerint a román delegáció 16 prostituálttal próbálta megvesztegetni Georges Clemenceau francia miniszterelnököt. Ezt a légből kapott állítást vasarnap.com nagyon egyszerűen cáfolta: „A prostituáltak ügyében elég annyit megjegyezni, hogy Clemenceau 1920-ban már 79 éves volt.”
Albert Apponyi beszéde három nyelven
Albert Apponyi érkezése Párizsba. Fotó: Wikimedia Commons
Gyakran hangoztatott állítás, hogy a magyar delegáció vezetője, gróf Apponyi Albert három nyelven mondta el beszédét a győztes hatalmak képviselői előtt, válaszul a békefeltételekre. Bár ez részben igaz, néhány pontosításra szorul. Ahogy a Rubicon magazin is írta, Apponyi beszéde körülbelül 70 percig tartott, és francia nyelven hangzott el. Ezt követően a legfontosabb részeket angolul is összefoglalta, mivel a brit miniszterelnök, David Lloyd George nem beszélt jól franciául. Végül pedig olasz nyelven csupán néhány mondatot intézett az olasz miniszterelnökhöz beszéde végén.
A francia miniszterelnök állítólagos bosszúja
Egy másik legenda szerint Clemenceau azért akarta megbüntetni a magyarokat, mert a fia egy magyar nővel házasodott össze, akit a miniszterelnök gyűlölt. Bár való igaz, hogy Clemenceau fia magyar nőt vett feleségül, és később el is váltak, történelmi források szerint Clemenceau jó viszonyt ápolt a menyével. A francia vezetőnek ugyan voltak nézeteltérései a magyar politikai elittel, ám az „Egy magyar kérdés” önmagában nem különösebben érdekelte, inkább Franciaország hatalmi érdekeit tartotta szem előtt.
Térképhamisítás és hajózható patakok
A magyar delegáció a trianoni békeszerződés aláírása előtt. Fotó: Wikimedia
A Múlt-kor magazin szerint a korabeli sajtóban felmerült a vád, miszerint a szomszédos országok képviselői meghamisították a térképeket, hogy az Antant döntését a saját javukra befolyásolják. Egyes állítások szerint kisebb patakokat hajózható folyókként tüntettek fel, hogy ezek alapján húzzák meg az új határokat.
Egy ilyen legenda szerint Sátoraljaújhelynél a csehek azt állították, hogy a Ronyva patak hajózható. Amikor az Antant-bizottság szemlézte a területet, állítólag a csehek tüzet raktak a parton, egy pokrócot legyeztek fölötte, és azt mondták a francia és brit megfigyelőknek, hogy egy gőzhajó halad el. A történet gyorsan elterjedt, és Budapesten még 1938-ban több újság is foglalkozott vele, holott a helyi sajtó és történetírás soha nem említette ezt a vitát.
Hasonló történetek keringtek Balassagyarmat, valamint Hont és Nógrád vármegyék esetében az Ipoly folyóról. Ezekben az esetekben valóban voltak határviták, ám ezeket nem a folyók hajózhatósága okozta, hanem stratégiai érdekek, például nyersanyag-lelőhelyek és vasútvonalak elhelyezkedése.
A trianoni szerződés csak 100 évre szólt
A békeszerződés következményei. Fotó: Wikimedia
Ahogyan a dívány.hu felidézi, az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy a trianoni békeszerződés valamelyik titkos záradéka szerint csak 100 évig érvényes, utána pedig a területek visszakerülnek Magyarországhoz. A 2020-as felmérés szerint a megkérdezettek 14-20 százaléka ezt az állítást igaznak vagy részben igaznak vélte. A valóság ezzel szemben az, hogy a trianoni békeszerződés valójában 1947-ben szűnt meg, amikor a második világháborút lezáró új békeszerződések hatályba léptek, így a 2020-as dátum teljesen irreleváns.
Titkos záradékok
A 100 éves érvényességről szóló tévhit összefügg a másik népszerű félreértéssel, miszerint a szerződésnek titkos záradékai is léteznek. Ez azonban nem igaz. Volt azonban egy mellékelt levele a francia miniszterelnöknek, amelyben említették, hogy a határkiigazításokra későbbi módosítások is lehetségesek lennének, azonban ez soha nem valósult meg.
Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Az amerikai külügyminiszter szerint néhány nap alatt magára hagyják Ukrajnát, ha nem történik előrelépés a békéért
A világ legrégebbi piramisát lehet, hogy nem emberek építették
Egy új kutatás szerint elfelejthetjük a sötét anyagot, de még a sötét energiát is
Megerősíti kétoldali együttműködését Magyarország és Marokkó
Középkori zarándokok graffitiztek oda, ahol Jézus elfogyasztotta az utolsó vacsorát
Most már valóban megszülethet az USA és Ukrajna jözött az ásványkincsekről szóló megállapodás
