Adorján János: Az első magyar pilóta, aki saját repülőgépével emelkedett a magasba

1910. január 10-én történelmi pillanatnak lehettünk tanúi: Adorján János elsőként emelkedett a magasba saját tervezésű repülőgépével. Ez a mérföldkő megnyitotta az utat a hazai repülés fejlődése előtt, és fontos szerepet játszott a légiközlekedés felvirágzásában.

A magyar repülés kezdetei

Adorján János útja a repülés világába meglehetősen szokatlan módon indult – írja Itthonrolhaza.hu. A Vas vármegyei Sorkitótfaluban született, majd Stuttgartban szerzett gépészmérnöki diplomát Gottlieb Daimler mentorálásával. Párizsba költözött, ahol az autóiparban dolgozott, és egyre inkább érdekelni kezdte a repülés. Lehetséges, hogy ekkor ismerkedett meg a motorsport-ikon Szisz Ferenccel és a híres repülőgép-tervező Louis Blériot-val. Blériot 1909-es magyarországi bemutatója tovább fokozta az érdeklődést a repülés iránt, és megalapozta Magyarország légi közlekedési törekvéseit.

Adorján János repülőgépének, a Libellének (magyarul Szitakötő) megépítésében a Kölber Testvérek Kocsigyára és a Glattfelder gyár is részt vett. A Libelle vázát a Glattfelder gyárban készítették. Az első magyar gyártású repülőgép építése során számos kihívás merült fel, de a közös elhivatottság és munka meghozta a gyümölcsét. A Libelle első felszállását a Rákosmezőn, az egykori Wander-gyár mellett hajtották végre. Adorján, bár kiváló szakember volt, kevés repülési tapasztalattal rendelkezett. Amikor a motor felbőgött, és a repülőgép gurulni kezdett a domboldalon, végül a levegőbe emelkedett. A repülés közben Adorján János észlelte, hogy a bambusz szerkezet gyengeséget mutat, majd leszálláskor kisebb problémák merültek fel. A lelkes tömeg azonban így is ünnepelte a bátor úttörőt, aki elsőként repült magyar földön saját tervezésű repülőgéppel.

Adorján János (balról a harmadik) segítőivel és a Libelle, a Kölber Kocsigyár udvarán, 1909 decemberében.
Fotó: Wikimedia Commons/Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteménye

Egy évtizednyi fejlődés: Magyar repülőipar az 1910-es években

A nagy sikerű felszállás után a magyar repülés gyors fejlődésnek indult. 1917-re, a világháborús körülmények ellenére, már több repülőgépgyár működött Magyarországon, köztük az albertfalvai Magyar Repülőgépgyár, a mátyásföldi Magyar Általános Gépgyár és az Aszódi Magyar Lloyd Repülőgépgyár. Olyan kivételes magyar mérnökök emelkedtek ki ebben az időszakban, mint Kármán Tódor és Fonó Albert, akik később világszerte elismertté váltak.

Bár a magyar repülőipar az első világháború után megszűnt, úttörőinek hatása világszerte érezhető maradt. Kármán Tódor és Fonó Albert például az egyetemes repüléstudomány meghatározó alakjaivá váltak. Kármán a szuperszonikus repülés és aerodinamika egyik legnagyobb elméleti szakértője lett, míg Fonó Albert hozzájárult a sugárhajtóművek fejlődéséhez. A magyar tudósok kitartása és szellemi öröksége mindmáig világszerte ismert.

Adorján János 1910-es repülése nem csupán egy korszak kezdetét jelentette, hanem egy olyan ambíció lángját is fellobbantotta, amely túllépett az ország határain és az idő korlátain. Bár rengeteg kihívást kellett leküzdeni, a Libelle mégis a magasba emelkedett, ezzel szimbolizálva a magyar innováció erejét. Az 1910-es évek fejlődése megalapozta azt a hagyatékot, amely a magyar repülés világszínvonalú hozzájárulását jelentette.

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary

Érdemes elolvasni:

• A trianoni békeszerződéssel kapcsolatban számos tévhit látott napvilágot
• Mária Terézia, a Habsburg királynő, aki minden kétkedőjére rácáfolt
• A magyar Szent Korona első ábrázolása egy középkori német kódexben található