Vajon az univerzum mindenhol ugyanolyan, vagy szerencsés “környéken” lakunk?
A kozmológia alapja a kozmológiai elv, mely szerint bárhová is megyünk az univerzumban, az nagyjából mindig ugyanolyan lesz.
Mivel eddig csak a saját Naprendszerünket fedeztük fel, jelenleg nincs empirikus módszer ennek mérésére. Egy új tanulmány szerint ezt az elvet a gyenge gravitációs lencsézés segítségével tesztelhetjük.
A kutatócsoport szerint a lencséken áthaladó fény apró torzulásait mérve talán éppen így lehet kideríteni, hogy vannak-e különbségek a távoli világegyetem és “közvetlen szomszédságunk” között, írja a Universe Today.
A kozmológiai elv szerint a világegyetem nagy léptékben homogén, vagyis helytől és iránytól függetlenül a világegyetem egységesnek tűnik, és számos kozmológiai modell, köztük az ősrobbanás elméletének alapját képezi.
Az a feltételezés, hogy a fizikai törvények mindenhol következetesen érvényesek, jóval egyszerűbbé teszi a számításokat és a világegyetem szerkezetére és fejlődésére vonatkozó előrejelzéseket, de a kutatások a lehetséges anomáliák keresésével tesztelik ennek érvényességét.
A dél-afrikai University of Western Cape James Adam vezetésével publikált egy tanulmányt, amely kifejti, hogy a kozmológia standard modellje szerint az univerzumnak nincs középpontja és nincsenek preferált irányai, vagyis izotróp. A munka egy új módszert mutat be a világegyetem izotrópiájának tesztelésére az Euclid űrtávcső segítségével.
Az Euclid az Európai Űrügynökség kötelékébe tartozik, célja pedig a sötét anyag és a sötét energia kutatása. A 2023-ban indított űrszonda galaxisok milliárdjainak helyzetét és mozgását térképezi fel, így a kutatók ettől remélik, hogy olyan változásokat kereshet az univerzum szerkezetében, amelyek megkérdőjelezhetik a kozmológiai elvet.
Korábbi tanulmányok is találtak ilyen anomáliákat, de a világegyetem tágulási sebességéről, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásról és a különböző kozmológiai adatokról ellentmondásos mérések vannak, így ovábbi független megfigyelésekre van szükség, amelyek több adatot szolgáltatnak, hogy kiszűrjék a lehetséges mérési hibákat.
A kutatócsoport a gyenge gravitációs lencsék segítségével vizsgálja, amelyek akkor keletkeznek, amikor az anyag közénk és egy távoli galaxis közé ül, és enyhén elhajlítja a galaxisok fényét.
Ennek a torzulásnak az elemzése két összetevőre osztható; E-módú nyírás, aamelyet az anyag eloszlása okoz egy izotróp és homogén univerzumban, és a B-módú nyírás, amely gyenge, és egy izotróp univerzumban nagy léptékben nem jelenne meg.
Ha a csapat nagy léptékű B-módusokat tudna detektálni, az önmagában nem lenne elég az anizotrópiák megerősítéséhez, mivel a mérések apróak és hajlamosak a mérési hibákra.
A kozmológiai alapelvek megerősítéséhez és végső soron teszteléséhez az E-módusú nyírást is detektálni kell. Az E- és B-módú nyírás ilyen felfedezése és korrelációja azt sugallná, hogy az Univerzum tágulása anizotróp.
Az Euclid-megfigyeléseket megelőzően a kutatócsoport számítógépen szimulálta az anizotróp univerzum tágulásának hatásait. A modell segítségével le tudták írni a gyenge gravitációs erő hatását, és megjósolták, hogy az Euclid-adatok elegendőek lesznek a vizsgálat befejezéséhez.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Az amerikai külügyminiszter szerint néhány nap alatt magára hagyják Ukrajnát, ha nem történik előrelépés a békéért
A világ legrégebbi piramisát lehet, hogy nem emberek építették
Egy új kutatás szerint elfelejthetjük a sötét anyagot, de még a sötét energiát is
Megerősíti kétoldali együttműködését Magyarország és Marokkó
Középkori zarándokok graffitiztek oda, ahol Jézus elfogyasztotta az utolsó vacsorát
Most már valóban megszülethet az USA és Ukrajna jözött az ásványkincsekről szóló megállapodás
