Román és magyar kutatók a dinoszauruszok nyomában: újabb érdekességek derültek ki Erdélyben

A magyar és román kutatók együttműködésének köszönhetően új eredmények láttak napvilágot a Hátszegi-medence ősi élővilágáról. A geológiai térképezés segítségével nem csak a dinoszauruszok pontosabb lelőhelyeit sikerült azonosítani, de az akkori környezeti viszonyokra vonatkozó tudásunk is jelentősen bővült. A kutatók a Cretaceous Research című szaklapban publikálták eredményeiket, amelyek az erdélyi Valiora környékén folytatott feltárásokra és részletes kőzettani vizsgálatokra alapozódnak.

A Hátszegi-medence évtizedek óta közismert gazdag dinoszaurusz-lelőhelyeiről, ahol az elmúlt több mint száz évben számos, a kréta időszak végén (kb. 70 millió éve) élt hüllő- és emlősfajt fedeztek fel. A mostani kutatás nem csak a csontmaradványok begyűjtésére koncentrált, hanem olyan részletes geológiai, üledékföldtani és ősnövénytani vizsgálatokra is, amelyek segíthetnek pontosan rekonstruálni az akkori tájat és éghajlati viszonyokat, írják a szaklapban.

A terepi feltárások módszerei

Az elmúlt öt év során a kutatók mintegy 10 km²-es területen végeztek geológiai térképezést Valiora térségében. A kőzetek vizsgálatával és a különböző rétegek dőlésszögének dokumentálásával kiderült, hogy az egyes lelőhelyek közötti eltérések több millió éves időintervallumot fednek le. Ennek eredményeként az itt megtalálható dinoszauruszcsontokat nem csak térben, hanem időben is pontosabban el lehet helyezni a késő-kréta korszakon belül. A különböző üledéktípusok – például durva törmelékes és finomabb szemcséjű üledékek – egymáshoz való viszonya pedig rávilágít, mely rétegekben fordulhatnak elő nagyobb valószínűséggel csontmaradványok.

Ősi környezet és éghajlat

A geológiai és üledékföldtani adatok azt sugallják, hogy 70 millió évvel ezelőtt a területet időszakos folyóvizek szelték át, amelyek hordalékkúpokat építettek ki a környező, akkoriban felszínen lévő metamorf kőzetek eróziójának hatására. Az áradások által kialakuló medrekben halmozódhattak fel a dinoszauruszok és más gerinces állatok maradványai. A kutatók szerint a szubtrópusi körülményekkel párosuló folyamatok kedveztek az olyan fosszíliák konzerválódásának, amelyek mostanra fontos információkat szolgáltatnak a késő-kréta ökoszisztémákról.

Kormeghatározás pollenszemcsékkel és vulkáni rétegekkel

A lelőhelyek vizsgálata során nem csak nagyméretű csontmaradványok kerültek elő, hanem rengeteg mikrofosszíliát is találtak, köztük pollenszemcséket. Ezek kiválóan alkalmasak a szárazföldi üledékek korának meghatározására. Emellett a csontokat rejtő rétegekben előforduló vulkáni kőzetek vizsgálata újabb pontosításokat tett lehetővé: kiderült, hogy a lelőhelyek némelyike akár 70–72 millió évvel ezelőtt élt dinoszauruszok maradványait őrizheti. Ezzel ezek a feltárások a legidősebbként ismertek a Hátszegi-medence ősgerinces-lelőhelyei között.

Jelentőség és jövőbeli kutatások

Az így szerzett adatok révén nagyobb rálátás nyílik arra, milyen volt a késő-kréta kori Európa környezete, és milyen természeti feltételek között alakult ki az ottani fajgazdagság. A részletes geológiai térképek és a környezeti rekonstrukciós eredmények ráadásul abban is segítséget nyújtanak, hogy a következő ásatások már célzottan, nagyobb hatékonysággal történhessenek a legígéretesebb lelőhelyeken.

A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Kutatás, Innováció és Digitalizáció Minisztériuma, az ELTE Dinoszaurusz-kutatócsoportja és a Bukaresti Tudományegyetem támogatta. Az új ismeretek nem csak a múltbéli ökoszisztémák megértéséhez járulnak hozzá, de a terület további felfedezéseihez is fontos kapaszkodót jelentenek.

ez is érdekes lehet:

• A dinoszauruszok korát csodálhatjuk meg hamarosan a Biodómban
• Még a bőre is megmaradt ennek a 183 millió éves fosszíliának, részletek itt
• Ezek az állatfajok látták a dinoszauruszok kihalását