Sokkal régebbi lehet a kínai nagy fal, mint azt eddig gondolták

Új bizonyítékok kerültek napvilágra a kínai Santung tartományban található Csinan város egyik kerületében, amelyek szerint a kínai nagy fal eredete 300 évvel korábbra nyúlik vissza, mint azt korábban gondolták.

A Csungking kerületben végzett ásatások feltárták, hogy a nagy fal legkorábbi ismert szakaszai a nyugati Csou-dinasztia (Kr. e. 1046-771) vége és a tavasz és ősz korszak (Kr. e. 770-476) elejére datálhatók. A Jinan Daily szerint a felfedezés alapján körülbelül 300 évvel régebb kezdődhet a kínai nagy fal építése.

A kínai nagy fal elképesztő titkai

Csin Si Huang-ti, a császár, aki egyesítette Kínát, Kr.e. 221 körül elrendelte a nagy fal építését. Az építkezésben részt vevő, körülbelül 1,8 milliós munkaerő nagyrészt katonákból, szolgákból és elítéltekből állt. Állítólag 400 ezren haltak meg a munkálatok során, akiknek nagy részét szó szerint beépítették a falba, derül ki a History beszámolójából.

A 2024 májusától decemberéig tartó ásatás 1100 négyzetméteres területet ölelt fel Guangli faluban. Ez az első proaktív feltárása a Csi állam nagy falának, amelyet korábbi felmérések és vizsgálatok követtek. A régészek multidiszciplináris megközelítést alkalmaztak, nemcsak hagyományos leleteket gyűjtöttek, hanem olyan mintákat is, mint például növényi szilícium-dioxid és állati csontok, írja az Arkeonews.

Fotó: jawed iqbal/Pixabay

A Csi nagy fala az UNESCO Világörökség listáján szereplő kínai nagy fal jelentős eleme. Kína legkorábbi és leghosszabb nagy falaként összesen 641 kilométer hosszan terül el. Csang Szu, a Santung tartományi régészeti intézet projektvezetője elmagyarázta, hogy az ásatás több építési fázisra vonatkozóan is jelentős bizonyítékokat tárt fel. A csapat nagy döngölt földszerkezeteket, utakat, lejtőket, lakóalapokat, árkokat, hamutartókat és falakat tárt fel a fal fejlesztésének különböző szakaszaiból.

Csang szerint a falak korai és késői fázisba sorolhatók. A korábbi falak, amelyek a tavasz és ősz időszakból származnak, körülbelül 10 méter szélesek, és akár a Zhou-dinasztia idején (Kr. e. 1046-256) is épülhettek. A későbbi szakaszok elsősorban a hadakozó fejedelemségek időszakához (Kr. e. 475-221) tartoznak. A falak harmadik fázisa a legjobban megőrzött, amely a legfejlettebb építési technikákat mutatja be, és több mint 30 méter széles. Ez a szakasz valószínűleg a Csi állam csúcspontján épült a hadakozó fejedelemségek időszakában.

Liu Cseng, a kínai kulturális relikviák társaságának tagja a Global Timesnak elmondta, hogy “ez a régészeti felfedezés a nagy fal építésének időpontját a nyugati Csou-korig tolja vissza, ezzel Kína legkorábbi ismert nagy falává téve. Ez jelentős áttörést jelent a nagy fal régészetében, és mérföldkő a kínai nagy fal eredetének és fejlődésének kutatásában”.

A falak mellett a Csou-dinasztia két lakóhelyét is felfedezték a korai falak alatt az északi feltárási területen. Ezek a házak, amelyeket lekerekített sarkokkal ellátott négyzet alakú alapok jellemeznek, a korszak félig földalatti lakóházaira jellemzőek. Csang megjegezte, hogy mindez arra utal, hogy a fal építése előtt a terület egy kis település része lehetett, amely valószínűleg a folyóvédelemmel volt kapcsolatban.

A Csang vezette régészeti csapat egy Pingyin város néven ismert ősi települést is feltárt, amelyet történelmi szövegek említenek. Ez a hely körülbelül 1,5 kilométerre található a nagy faltól északra. “A Csi nagy fal elrendezése, elhelyezkedése és a hozzá tartozó infrastruktúra tükrözi a Csi állam fejlett katonai tervezését és stratégiai válaszait a külső fenyegetésekre. A Pingyinnel való szoros kapcsolata azt mutatja, hogy a fal nemcsak védelmi szerkezetként szolgált, hanem stratégiai szerepet játszott a kulcsfontosságú szállítási útvonalak ellenőrzésében is.”

Ez a felfedezés nemcsak átformálja a kínai nagy fal történetéről alkotott elképzeléseinket, hanem rávilágít a Csi állam fejlett katonai stratégiáira, hangsúlyozva a fal kettős szerepét, mint védelmi szerkezetet és mint a kereskedelem és a szállítási útvonalak ellenőrzésének kulcsfontosságú elemét az ókori Kínában.

Érdemes elolvasni:

• Ausztrália különös földgyűrűit nem a természet alkotta
• Ez a 8 ősi írás még megfejtetlen, és valószínűleg az is marad
• Libényi János kis híján megölte Ferenc József császárt