Libényi János kis híján megölte Ferenc József császárt

1853. február 18-án lépett oda Ferenc József császár mögé Libényi János. A fiatal magyar szabólegény nem békés szándékkal tette ezt: a ruhája alól előkerült egy erre a célra átalakított konyhakés. A hadsereg gyakorlatozását figyelő császárt váratlanul érte a támadás és a dolgok akár rosszra is fordulhattak volna az uralkodó számára, de végül a szerencséje és két közelben álló megmentette őt. De mi is történt azon a napon?

Aki végignézte az aradi vértanúk kivégzését

Libényi János 1831. december 8-án látta meg a napvilágot Csákvárott. Az élete aligha tartott számára kalandos fordulatokat, ám a történelem közbeszólt. Apjától tanult szabómesterséget, majd Székesfehérvárra került, onnan Győr, majd Arad következett. Az 1848-ban kitört forradalom és szabadságharc alatt katonai cselekményben nem vett részt. Ott a hadfelszerelési bizottmánynál dolgozott.

A helyszín később ikonikussá vált, ugyanis Libényi János még akkor is itt dolgozott, amikor 1849. október 6-án kivégezték az aradi vértanúkat. (Hogy hogyan sikerült végső nyughelyet találni a holttesteiknek, arról ezt az írásunkat érdemes elolvasni!) Libényi János saját bevallása szerint annyira megviselte a kivégzés, hogy attól kezdve a bosszún kezdte törni a fejét. Ebből a célból először Budán, majd Vácott vállalt munkát, később pedig Bécsbe költözött.

Ott egy Samuel Mayer nevű szabónál helyezkedett el, de a mestervizsgát nem sikerült letennie. Sőt, a bérlője türelmetlenül várta, hogy kifizesse a bérleti díját, ám Libényi János azzal hitegette, hogy majd egy bizonyos gróftól fog pénzt kapni. Ennek később jelentősége lett. Libényi János időközben elvegyült a bécsiek között és könnyen megtalálta a császárt is. Ferenc József ugyanis egy akkurátus ember volt, aki mindig ugyanabban az időpontban, déltájban sétált az akkor még álló városfalon. Miután tizenkét alkalommal is látta a császárt ugyanabban az időpontban, Libényi János elszánta magát a cselekvésre.

Merénylet, ami majdnem sikerült

Libényi Jánosnak elsősorban a gyilkos fegyver beszerzése okozott gondot. Vallomása szerint felmerült benne a lőfegyver beszerzése is, ám ebben az időben nem lehetett olyan könnyen hozzájutni és a hatóságok könnyen gyanút foghattak volna. Ezért esett a választása egy konyhakésre, amit egy köszörűssel átalakíttatott, hogy szúrásra alkalmas legyen. Ezt a fegyvert vitte magával 1853. február 18-án is.

Az aradi vár egyik védműve, Fotó: Mayer Jácint

Ferenc József a szokásos időpontjában tartotta meg ezen a napon is a sétáját. A Kärntnertornál (Karinthiai-kapu) várakozó Libényi János mellé első pillanatra odaszegődött a szerencse: az uralkodó, ahogy addig is, elvegyülni akart a bécsi polgárok között, a testőrsége tisztes távolból követte. Sőt, a várfal egy szakaszánál megált és azon kihajolva az alant épp gyakorlatozó katonákat kezdte el figyelni. Libényi János ekkor lépett oda hozzá, megragadta a császárt és szúrt.

Josef Ettenreich bécsi mészáros (Wikipédia)

Ferenc József azonban katonai egyenruház viselt, amelynek keményített gallérja megmentette a császár életét: a konyhakés pengéje megcsúszott rajta. Több próbálkozásra Libényinek nem jutott ideje: Ferenc József szárnysegédje, Maximilian Karl Lamoral O’Donell valamint egy arra járó bécsi polgár, egy bizonyos Josef Ettenreich megakadályozta a merénylőt az újabb szúrásban. Libényi Jánost elfogták. Ferenc József ágynak esett, az orvosok egy rövid ideig arról tartottak, hogy esetleg elveszíti a látását, de végül teljesen rendbe jött. Az osztrák kormányzat azonban nekilátott kideríteni, hogy vajon ki is állt a merénylet mögött valójában.

Maximilian O’Donnell (Wikipédia)

Olaszok és egy balerina

1853. február 6-án, vagyis kevesebb mint két héttel azelőtt ugyanis Milánóban felkelés tört ki a Habsburg-uralom ellen. A katonaság órák alatt vérbe fojtotta a mozgalmat, de a két eset feltűnő egyidejűsége kellően paranoiddá tette a rendszert, hogy mindenkiben összeesküvőt lásson. A feltételezések szerint Milánóban, Pest-Budán és Bécsben egyszerre robbant volna ki a forradalom a merénylet hallatán, csak az olaszok “elsiették” a dolgot. A szemtanúk látni vélték, hogy a merénylet helyszínétől 12 olasz kinézetű ember távozott sietve.

Az 1853. február 6-i felkelés Milánóban (Wikipédia)

A nyomozás egyik szála ezért az olaszokat célozta. Libényi János otthonában megtalálták egy Achille Santi nevű figura névjegykártyáját, akit gyorsan le is tartóztattak és számos levelet is elkoboztak tőle. Ám hamar kiderült, hogy teljesen ártalmatlan, akinek politikai motivációi nincsenek, legfeljebb zűrös szerelmi ügyeni, amelyekről a z elkobzott szerelmes levelet tömege árulkodott. Szintén letartóztattak egy Leonardelli nevű trieszti szőrmekereskedőt, aki pár nappal a merénylet előtt kijelentette, hogy az uralkodók általában életveszélyben vannak, “Ferenc Józsefet is könnyen leszúrhatják”. Szerencsétlenségére megjegyezték ezt a mondatát, ami letartóztatást ért neki, de végül nem találtak semmit.

A népnyelv hamar megtalálta a magyarázatot is: eszerint Libényi János magányos merénylő volt, csakhogy akadt egy Libényi Margit nevű húga, aki a Práterben lépett fel. Táncával annyira megbabonázta a császárt, hogy az elcsábította, ezért gyulladt bosszú a bátyjában. A valóság ezzel szemben az, hogy Libényi Jánosnak egy bátyja, egy férjezett nővére és két tizenöt év alatti húga volt, akikre semmiképpen nem illett a fentebbi történet.

Kivégzés és megtorlás

Bűnösöket persze így is találtak. Az egyikük az a köszörűs volt, akinél Libényi János a fegyverét készíttette. Háromhavi vasban eltöltendő sötétzárkát kapott. Bűnösnek tekintették Zichy Ottó grófot, aki állítólag azonos lett volna azzal a személlyel, akitől Libényi János a pénzt kapta volna. Ő azonban emigrációban élt. Egy Vajbel József és egy Misits János nevű szabólegényt 20 év, nehéz vasban eltöltött sáncmunkára, egy Sassakievich János nevű szabólegényt ugyanennyi ideig könnyű vasra ítélték. A magyarországi megtorlásokat szigorították. A merénylettel összefüggésben összesen 379 embert ítéltek el.

Johann Franz Kempen von Fichtenstamm császár-királyi altábornagy, a legfelsőbb rendőrségi hatóság vezetője (Wikipédia)

Maga Libényi János nem kerülhette el a sorsát. 1853. február 24-én a haditörvényszék kötél általi halálra ítélte. A fogság alatt a merénylő megtört. Tettét megbánta és buzgón imádkozott a császár felépüléséért. Utolsó, szüleinek írt levelében is megbánást mutatott. Mindez nem késleltette a következményeket: 1853. február 26-án az ítéletet, sűrű havazás közepette és a bécsi polgárok ezreinek a szeme láttára, végrehajtották.

Miksa főherceg, Mexikó későbbi császára és Ferenc József öccse, Zsófia főhercegnővel, a császár anyjával együtt, gyűjtést szervezett, az adományokból pedig felépült a Votivkirche, Bécs második legmagasabb temploma. (1879-ben adták át). Érdekesség, hogy a merényletet követően Ferenc József leromboltatta a bécsi városfalat még abban az évben. Az egykori városfal helyén ma a Ring, a bécsi körút fut.

A Fogadalmi templom (Votivkirche) Bécsben, Libényi János merényletének helyszínén (Wikipédia)

Szintén a népi emlékezethez tartozik az a magyarázat, hogy a Libényi-féle merénylet miatt nem érte el soha a vasút Csákvárt, a szabólegény szülőhelyét. A Bicske-Székesfehérvár-vonal ehelyett Lovasberényen keresztül haladt és elkerülte a települést. A történetnek aligha lehet valóságalapja, tekintettel arra, hogy a vonalat 1898-ban nyitották meg, évtizedekkel a merénylet után. A csákváriakon ráadásul nem segített volna, hiszen a vasúti személyszállítás 1979-ben, a teherszállítás pedig nem sokkal később szűnt meg ezen a vonalon.

Source: libényi jános