Több testrészre sincs már szükségünk, de akkor mégis miért rendelkezünk még velük?

Az emberi test evolúciója során számos olyan testrész maradt fenn, amelyek eredeti funkciójukat elvesztették, és ma már kevésbé, vagy egyáltalán nem szükségesek a mindennapi életben. Ezeket csökevényes vagy vesztigiális testrészeknek nevezzük. Az alábbiakban bemutatunk néhány ilyen testrészt és azok evolúciós hátterét.

Féregnyúlvány (appendix)

A féregnyúlvány a vastag- és a vékonybél találkozásánál elhelyezkedő kisméretű nyúlvány. A Popular Science szerint egykor fontos szerepet játszhatott a növényi eredetű, rostos táplálékok lebontásában, mivel elősegítette a cellulóz emésztését. Azonban az emberi étrend változásával és a főzés elterjedésével ez a funkció háttérbe szorult. Bár sokáig haszontalannak tartották, egyes kutatások szerint a féregnyúlvány a jótékony bélbaktériumok raktározásában játszhat szerepet, amelyek hasmenés esetén segíthetnek a bélflóra helyreállításában.

Farokcsont (coccyx)

Illusztráció. Fotó: depositphotos.com

Az emberi farokcsont a gerincoszlop alsó részén található, és több összenőtt csigolyából áll. Őseinknek hosszú farka volt, amely segítette őket az egyensúlyozásban és a fákon való mozgásban. Az evolúció során, amikor az ember felegyenesedett és két lábon kezdett járni, a farok elvesztette funkcióját, és mára csak a farokcsont maradt meg, mintegy emlékként.

Férfi mellbimbó

A férfiak mellbimbója az embrionális fejlődés korai szakaszában alakul ki, amikor a magzat neme még nem differenciálódott. Mivel a mellbimbók kialakulása megelőzi a nemi hormonok hatását, mindkét nemnél jelen vannak. Funkcionális szerepük a férfiaknál nincs, de az evolúció során nem jelentett hátrányt jelenlétük, így fennmaradtak.

Szőrmerevítő izmok és libabőr

Forrás: depositphotos.com

A szőrmerevítő izmok apró simaizmok, amelyek a szőrtüszők tövében találhatók. Hideg vagy érzelmi hatásra összehúzódnak, ami a szőrzet felállását, azaz libabőrt eredményez. Őseinknél a dús szőrzet felborzolása segített a hőszigetelésben és a testméret optikai növelésében, elriasztva ezzel a ragadozókat. A modern embernél a testszőrzet csökkenésével ez a mechanizmus elvesztette jelentőségét, de a libabőr jelensége megmaradt.

Bölcsességfogak

Illusztráció: depositphotos.com

A bölcsességfogak a harmadik őrlőfogak, amelyek általában 17 és 25 éves kor között jelennek meg. Őseink étrendje nyers húsokból, gyökerekből és más kemény, rostos ételekből állt, amelyek feldolgozásához erős állkapocsra és több őrlőfogára volt szükség. Az evolúció során az emberi állkapocs mérete csökkent, részben a főzés és az ételek feldolgozása miatt, így a bölcsességfogaknak már nincs elegendő helyük a szájüregben. Ez gyakran problémákhoz vezet, mint például a fogak torlódása vagy gyulladása, ezért sok esetben eltávolításra kerülnek.

Ezek a ma már felesleges testrészek tökéletes példái annak, hogyan hagyott nyomot az evolúció az emberi testen. Bár eredeti funkciójukat elvesztették, jelenlétük emlékeztet minket fejlődésünk történetére és alkalmazkodóképességünkre.

Érdemes elolvasni:

• Miért van szőr az emberi fenéken?
• A kannibál törzs, ami egyetlen testrész kivételével megette az embereket
• Léteznek állatok fej, test, sőt még végbélnyílás nélkül is

Kiemelt kép: depositphotos.com