Hogyan tisztálkodnak az űrhajósok a súlytalanság álapotában?

A Földön természetesnek vesszük a zuhanyzást, de az űrhajósok számára a tisztálkodás sokkal bonyolultabb feladat a súlytalanság miatt.

Míg a Földön a gravitáció biztosítja, hogy a víz “egyenesen” folyjon, az űrben a víz lebeg, és gömbölyű cseppekké áll össze, ami nem ideális a mosakodáshoz. A NASA Gemini és Apollo küldetésein az űrhajósok szappannal és törölközővel tisztálkodtak a problémát, ami sokkal fáradságosabb volt, mint a földi zuhanyzás.

Melyik volt az első űrállomás?

A Smithsonian National Air and Space Museum cikke szerint mielőtt 1969-ben véget ért volna a Holdért folytatott verseny, mind az amerikaiak, mind a szovjetek külön-külön tervezték jövőjüket az űrben. Miután az 1960-as években az emberes űrrepülés rövid távú versenycéljai megvalósultak, az űrkutatás számos támogatója állandó emberi jelenlétet képzelt el a világűrben. Az 1970-es és 1980-as években az Egyesült Államok és a Szovjetunió eltérő megközelítést alkalmazott a személyzettel történő űrrepüléssel kapcsolatban.

Az Apollo-missziók után az Egyesült Államok egy teljesen új jármű, az űrsikló kifejlesztésébe kezdett. Az utolsó Apollo-korszakbeli járművekkel 1973-ban egy kísérleti űrállomást, a Skylabet is fellőtték, és 1975-ben részt vettek egy szovjet-amerikai űrbeli randevún, az Apollo-Szojuz küldetésen. A szovjetek fokozatosan arra törekedtek, hogy végül állandó jelenlétet alakítsanak ki az űrben is. Átalakították a Hold-korszakból származó hardverüket, hogy számos Szaljut nevű űrállomást is indítsanak, és Szojuz űrhajókkal szállítsák a személyzetet és az ellátmányt egyre hosszabb ideig tartó küldetésekhez.

Hogyan tisztálkodnak tehát az űrhajósok?

A Skylab 2 küldetés parancsnoka, Charles “Pete” Conrad mosolyog vissza a legénység számára tervezett, speciális zuhanykabinból 1973 június 1-én. NASA

A Skylab, az Egyesült Államok első űrállomása egy olyan berendezéssel rendelkezett, amely hasonlított egy zuhanyra. A mennyezetig érő henger alakú ponyva megakadályozta a víz kijutását, míg egy nitrogénnel nyomott víztartály működött zuhanyfejként. Bár néhány űrhajós értékelte ezt az űr-zuhanyt, többen impraktikusnak találták; a zuhanyzás átlagosan több mint két órát vett igénybe. Ennek következtében a Nemzetközi Űrállomás (ISS) ismét a spongyabúzásra tért vissza, ahol az űrhajósok öblítés nélküli szappannal és samponnal tisztálkodtak, írja a Mental Floss.

Az ISS vízellátása egy különleges rendszer segítségével működik, ugyanis az űrhajósok hajáról és testéről elpárolgó nedvességet tiszta ivóvízzé alakítják. A rendszer képes szűrni az űrhajósok lélegzetéből és vizeletéből származó nedvességet is. Összességében az ISS vízkészletének 80%-a újrahasznosított víz.

A súlytalanságban való élet nem jelenti azt, hogy az űrhajósok ne izzadnának. Mike Hopkins űrhajós szerint „pools of sweat” (izzadság tavak) keletkeznek a karokon és a fej körül, amelyek gömbölyded formákba gyűlnek össze. Még ha alaposan is tisztálkodnak, az ISS fürdőszobái nem tudják felvenni a versenyt a földi fürdőszobák hatékonyságával. Bár az űr maga vákuum és ezért szagtalan, az űrállomások belseje gyakran antiszeptikus, szemét, lőpor és izzadság szagát árasztja.

Az 1960-as években végzett első emberes űrrepülések során az űrhajósok sokáig viselték ugyanazt a ruhát anélkül, hogy kicserélték volna őket, ami erős szagot eredményezett. Jennifer Levasseur, a Smithsonian Űrtörténeti Osztályának kurátora megjegyezte: „Ez pofon volt azoknak, akik fogadták őket hazatérésük után, mert annyira erős volt a szag.”

Az űrhajósok szokásai között található néhány furcsa hagyomány is. Például a kilövés előtti estén együtt nézik meg A sivatag fehér napja című filmet, pezsgőt isznak reggelire, és aláírják hotelszobájuk ajtaját. Ezen kívül minden rakéta üzemanyagának betöltésekor egy női nevet írnak fel arra a területre, ahol kicsapódás történik.

Ezek a szokások nemcsak érdekesek, hanem segítenek abban is, hogy az űrhajósok jobban érezzék magukat ebben a különleges környezetben. Az ősi hagyományok és modern technológiák ötvözése lehetővé teszi számukra, hogy alkalmazkodjanak az űr kihívásaihoz és megőrizzék mentális egészségüket hosszú küldetések során.

Érdemes elolvasni:

• Az intelligens élet kialakulása elkerülhetetlen? Új kutatás szerint nem is vagyunk olyan különlegesek
• Csütörtökön egy akkora aszteroida közelíti meg a Földet, mint Magyarország második legmagasabb lakóháza
• 2032-ben ide becsapódhat a vészhelyzetet kiváltó aszteroida