Erdélyről sokaknak a csodás tájak, a medvék, a lenyűgöző erődítmények és kastélyok – köztük egykor maga Drakula gróf birtoka – jutnak eszükbe, valamint a gazdag kulturális örökség. Azonban kevéssé ismert történet, hogy a leendő magyar miniszterelnök, Teleki Pál legyőzte a későbbi román miniszterelnököt egy tragédiákkal teli voksoláson 1906-ban.
A magyar ellenzék nyeri a választásokat
1905 és 1906 meglehetősen furcsa évek voltak az Osztrák–Magyar Monarchia életében. Magyarországon az uralkodó párt elveszítette az 1905-ös választásokat, de Ferenc József császár nem nevezett ki miniszterelnököt a győztes pártok közül. Helyette egy katonatisztet bízott meg a kormányalakítással, ami sokáig tartó politikai válságot eredményezett. A császár számításai azonban bejöttek, ugyanis az 1867-es kiegyezést elutasító magyar függetlenségi ellenzék belefáradt a politikai harcba, és végül feladta eredeti programját.
Az 1906. áprilisi megegyezés után, amely Ferenc József és a legerősebb ellenzéki párt, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt között köttetett, új választásokat tartottak Magyarországon április 29. és május 8. között. A magyar választási rendszer egyéni körzeteket alkalmazott, így csak az a párt küldhetett képviselőt a parlamentbe, amelyik meg tudott nyerni egy körzetet. Ami azonban eltér a napjainkban használt formátumtól, hogy egy jelölt több választókerületben is indulhatott.
Teleki Pál 1920-1921 és 1939-1941 között volt Magyarország miniszterelnöke. 1906-ban mindössze 27 éves volt, jogászként készült arra, hogy Magyarország egyik legnagyobb földrajztudósává váljon – ő készítette a híres “vörös térképet”. Arisztokrataként természetes volt számára a politikai szerepvállalás, és apja, Géza, korábban az erdélyi Nagysomkút parlamenti képviselője volt. 1906-ban Géza Nagybányán indult, így a családi hagyományokat követve Teleki Pál feladata lett, hogy megnyerje Nagysomkút választókörzetét.

Teleki Pál Horthy Miklós kormányzó fia, Horthy István esküvőjén 1940-ben. Fotó: Fortepan / Vass Károly
Teleki román ellenfele
A választáson Alexandru Vaida-Voevod, a Román Nemzeti Párt egyik vezető politikusa is elindult. A párt a Magyarországon élő románok érdekeit képviselte. Vaida-Voevod román nyelven kampányolt, éppúgy, mint Teleki, aki gyerekkorában a helyi román fiúktól tanulta meg a nyelvet. A román politikus kifejezetten jól szerepelt. Általános választójogról nem beszélhetünk, így 1906-ban körülbelül 4 ezer embernek volt szavazati joga a körzetben, és több mint 3 ezren el is mentek voksolni. Teleki Pál 1 706, míg Vaida-Voevod 1 342 szavazatot szerzett.
A probléma az volt, hogy a hatóságok sok katonát vezényeltek a területre a rend fenntartása érdekében. Amikor a tisztek letartóztatták Vaida-Voevod egyik támogatóját, Karulya faluban néhány helyi lakos rátámadt a kocsikon Nagysomkút felé szállított szavazókra, akik Telekire kívántak voksolni. Az incidens során mind a támadók, mind az áldozatok román nemzetiségűek voltak. Két ember meghalt, négyen pedig megsebesültek.

Alexandru Vaida-Voevod 1950 környékén. Wikimedia
A békéért öngyilkosságot elkövető magyar miniszterelnök
Vaida-Voevod más körzetekben is indult, és végül bekerült az országgyűlésbe. Első beszédében élesen bírálta Telekit, és felszólította, hogy mondjon le mandátumáról az erőszak miatt. Teleki Pál rövid válaszában elmondta, hogy semmi köze nem volt az eseményekhez, de a támadás után jelentős összeget adományozott az áldozatok segélyalapjára, még ha felelősség nem is terhelte.
Teleki később kétszer is Magyarország miniszterelnöke lett. 1920-ban lépett hivatalába, nem sokkal a trianoni békediktátum után. 1939-ben újra kinevezték, néhány hónappal a második világháború kitörése előtt. 1941. április 3-án öngyilkosságot követett el, mert úgy vélte, Magyarországnak nem szabad részt vennie a Jugoszlávia elleni német támadásban, még akkor sem, ha ott százezrek éltek magyar nemzetiségűként. Sir Winston Churchill rádióbeszédében emlékezett meg róla, és azt mondta:
A háború utáni béketárgyalásokon egy széket üresen kell hagyni Teleki tiszteletére.
A román miniszterelnök, aki házi őrizetben halt meg
Alexandru Vaida-Voevod az Osztrák–Magyar Monarchia föderalizációjának egyik legerősebb támogatója volt. Ferenc Ferdinánd trónörökös 1914-es meggyilkolása után úgy vélte, hogy a Magyarországon élő románok számára az egyetlen út Romániához való csatlakozás lehet. 1918 októberében, amikor a központi hatalmak bukása már látható volt, nyíltan beszélt erről a magyar parlamentben, ahonnan végül a hátsó kijáraton kellett távoznia.
Később háromszor is Románia miniszterelnöke lett, bár csak rövid időszakokra (1919-1920, 1931-1932, 1932-1933). 1950-ben hunyt el Nagyszebenben, ahol házi őrizetben élt, miután 1946-ban a kommunisták átvették a hatalmat Romániában.
Forrás: Balázs Ablonczy: A miniszterelnök élete és halála, Teleki Pál (1879-1941). Budapest, Jaffa, 2018.
Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Donald Trumpot 1987-ben beszervezte a KGB egy volt szovjet hírszerző szerint
A macuahuitl, az aztékok legrettegettebb fegyvere
A csillagászok szerint a Jupiter egy másik holdja is óceánt rejthet a felszíne alatt
Félelmetes tempóban zsugorodnak a Föld gleccserei
A litván védelmi miniszter szerint Európának ‘állig fel kell fegyverkeznie’, ha az USA kihátrál Ukrajna mögül
9 hónapos csecsemőn végezték el a történelem legborzalmasabb kísérletét