A szép akasztott, vagyis Andrássy Gyula gróf, aki túlélte saját ‘kivégzését’, és megkoronázta ‘hóhérját’

Gróf Andrássy Gyula a 19. századi magyar politika egyik legkiemelkedőbb alakja. 1823-ban született, és már fiatalon a reformkor eszméi hatottak rá, és az 1848–49-es szabadságharcban is aktívan szerepet vállalt. Zemplén vármegye kormánybiztosaként, majd katonaként harcolt a magyar szabadságért, részt vett a pákozdi és schwechati csatákban, valamint a tavaszi hadjáratban, ahol Görgey Artúr segédtisztjeként szolgált.

Részvétel a szabadságharcban

A fiatal nemesre nagy hatást gyakorolt a reformkor virágzása (1825-1848). Csodálta Széchenyit, de hevességében inkább Kossuth oldalára állt. Az 1848. márciusi forradalom után Zemplén vármegye kormánybiztosa lett. Az elsők között harcolt a magyar szabadságharc leverésére érkező seregek ellen. Részt vett a pákozdi csatában, amely döntő győzelmet aratott a horvát hadsereg felett, megmentve ezzel a forradalmat. Később Görgei Artúr alatt szolgált, és az 1849-es sikeres tavaszi hadjárat végére ezredesi rangig jutott.

A kormány viszont Konstantinápolyba küldte Andrássy Gyulát azzal a feladattal, hogy külföldi támogatást szerezzen a magyar hadsereg számára, ezért nem volt Magyarországon, amikor 1849. augusztus 13-án a magyar hadsereg letette a fegyvert Világosnál. Így nem állíthatták katonai törvényszék elé, de Ferenc József kormánya a távollétében szimbolikusan halálra ítélte és felakasztatta.

Emellett kora egyik legszebb férfijaként emlegették. A párizsi szalonok pletykái szerint ráadásul viszonyt is folytatott az uralkodó feleségével. Ezért nevezték őt Párizsban rendszeresen „a szép akasztottnak”.

Andrássy Gyula. Fotó: Creative Commons

A kor legszebb férfija

Az 1850-es évek első felét Párizsban töltötte, emigrációja alatt feleségül vette gróf Kendeffy Katinkát. 1857-ben tért haza, és aktívan részt vett a kiegyezés előkészítésében Deák Ferenccel, aki őt javasolta miniszterelnöki posztra. A sors fintora, hogy az egykor „kivégzett” Andrássy Gyula helyezte a Szent Koronát Ferenc József fejére az 1867-es budai koronázáson, mivel akkor ő volt Magyarország nádora. 1867 és 1871 között miniszterelnökként szolgált, majd az Osztrák–Magyar Monarchia első magyar származású külügyminisztere lett, ami abban az időben a császár után a legnagyobb hatalommal járó pozíció volt.

Valóban viszonya volt Erzsébet királynővel? Még közös gyermekük is született?

A korabeli szóbeszéd szerint Andrássy Gyula viszonyt folytatott Sissivel, Ferenc József feleségével. Sőt, egyesek azt állították, hogy a császárné 1868-ban született lánya, Mária Valéria valójában Andrássytól származott. Ezekre azonban semmi nem utalt, az egyetlen bizonyíték, amit senki sem vitatott, csupán Andrássy rajongása Erzsébet iránt.

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary

Érdemes elolvasni:

• A földre szállt Gábriel arkangyal. Node hogyan is került a magyarok legendájába?
• Hunok eredetéről szóló évszázados vita végére kerülhet most pont a legújabb kutatások szerint
• Megdöbbentő részletek kerültek elő Mátyás király haláláról