Ásatás Szegeden: épület maradványt és temető részletet, de még egy igen ritka leletet is találtak – képek

Szeged múltjáról ismernek meg részleteket a Dóm téren folyó ásatás révén, eddig épületek, utak maradványait és egy temető részletét találták meg – közölte Löffler Zsuzsanna ásatásvezető szerdán a helyszínen.

Az 1879-es nagy szegedi árvíz miatt a város nagy részét feltöltötték, ami megnehezíti a régészeti feltárásokat. A középkori Szegedről kevés hiteles ábrázolás maradt fenn, így a legújabb ásatások fontos információkat szolgáltatnak a város múltjáról.

“Amennyire az ásatások és a leírások alapján tudjuk, már a 11. századtól kezdve volt itt egy picike templom, amit aztán a 12. század végétől a Dömötör-templom követett, aminek ma is áll egy tornya, a Dömötör-torony. A mai Oskola utca már a középkorban is jelenlegi helyén állt Nagy utca néven, a Dóm tér túloldalán pedig a Szent Demeter utca futott. Ezek fogták közre a templomot, amely mellett a város középkori temetője terült el. Megpróbáljuk lokalizálni, hogy a templom melletti temető hol terülhet el. Azt tudni kell, hogy Szeged városszerkezetéről keveset tudni, mert az 1879-es nagy árvíz mindent elpusztított. Az első hiteles ábrázolások már a 17. század végéről származnak, tehát középkorról hiteles ábrázolás nincsen. A különböző írásos jegyzékek, úti beszámolók alapján lehet következtetni arra, hogy mégis hogy nézett ki a városszerkezet” – magyarázta Löffler Zsuzsanna még februárban, az ásatás előtt.

Most a Móra Ferenc Múzeum régész-muzeológusa elmondta, a Dóm tér a középkori városrész szívében található, és biztosan kijelenthető, a XI. századtól templom is állt ezen a helyen. A két kutatószelvényben pontosan látszanak az egymást követő tereprendezések nyomai. A Dómtól távolabbi kutatószelvényben egy török kori ház maradványait találták meg. A tapasztott agyagfalú lakóépület legalább két helyiségből állt, pusztulását tűzvész okozta. Az itt felfedezett legérdekesebb lelet egy nagyjából 20 centiméteres magasságú gyertyatartó. A műtárgyat – melyhez hasonló még nincs a múzeum gyűjteményében – szinte teljes épségben találták meg a döngölt agyagpadlón – közölte a szakember. Hozzátette: a sértetlen gyertyatartó azért számít ritkaságnak, mert ebből a korszakból jobbára csak töredékes tárgyak kerülnek elő.

A Tiszától távolabbi kutatószelvényben is jól látszanak a területen zajló barokk kori tereprendezés nyomai. Erről írásos feljegyzések is fennmaradtak, a téren egykor álló Dömötör templom barokk kori átépítése során a területen házakat bontottak el, és utakat is nyitottak a templomhoz tartozó temetőn keresztül. Az egyik ilyen téglaút részletét meg is találták – tudatta a régész.

Több épület maradványai mellett szintén feltárták a templom temetőjének egy részét, tíz sírral. Ezek 15. század végéről a 16. század elejéről származhatnak, pontos korukat azonban nehéz meghatározni, mert a halottakat lényegében minden melléklet nélkül temették el, a sírokból csupán egy gyűrű töredéke került elő – mondta Löffler Zsuzsanna.

A szakemberek számára is meglepetés volt, hogy a török kori szint alatt, mintegy 3,5 méteres mélységben egy újabb épület maradványára bukkantak. Ez a maradvány csupán 4-5 méteres távolságban van attól a helytől, ahol a feltételezések szerint a tér első temploma a 11. században épült. Az ásatások, melyek célja, hogy jobban megismerjék a város középkori településszerkezetét, április közepéig tartanak, hogy május elejére helyreállítsák a teret, amely késő tavasztól egészen adventig rendezvények helyszínéül szolgál.

2017-ben megtalálták az egykori szegedi vár kaputornyának alapjait a Belvárosi híd mellett folyó ásatáson a régészek. Régi pénzérme is előkerült:

ez is érdekes lehet:

• Hunok eredetéről szóló évszázados vita végére kerülhet most pont a legújabb kutatások szerint, részletek itt.
• Megfejthették a szöggel átütött ősi koponyák rejtélyét

Olvass nálunk még további régészeti híreket itt.