A 250 millió éves „nagy kihalási esemény” nem is volt olyan borzalmas, mint hittük?

A perm–triász kihalási eseményről szóló új kutatások alapján könnyen lehet, hogy úja kell írnunk a történelemkönyveket.

A legújabb felfedezések arra utalnak, hogy a történelem legnagyobb tömeges kihalási eseményeként ismert időszak talán nem is volt olyan katasztrofális, mint azt korábban gondoltuk, írja a Daily Star. A kutatók most úgy vélik, hogy az ősi vulkánkitörések, amelyek miatt a szén-dioxid szintje a egekbe szökött, sokkal kevésbé hatottak a szárazföldi ökoszisztémákra, mint a tengeri életre.

A nagy kihalási esemény háttere

A perm korszak végén, nagyjából 251,9 millió évvel ezelőtt egy hatalmas vulkánkitörés következett be, amely elképzelhetetlen mennyiségű szén-dioxidot juttatott a légkörbe. A légkör drámai módon felmelegedett, és az óceánok savasodása következtében a tenger élővilága szinte teljesen elpusztult. Ekkor a földi életének mintegy 80%-a megsemmisült, és sokan a bolygónk legnagyobb kihalási eseményeként hivatkoznak az időszakra.

De vajon valóban ennyire borzalmas volt a helyzet? Az új kutatások egy meglepő fordulatot hoztak, és úgy tűnik, hogy nem minden területet érintett azonos mértékben a katasztrófa. Különösen a szárazföldi növény- és állatvilág kapcsán találkozhatunk elsőre meglepőnek ható új eredményekkel.

A szárazföldi életre kevésbé hatott a katasztrófa?

A kutatás során egy olyan, a mai Kína északkeleti részén található különleges helyszínt vizsgáltak meg, amely úgy tűnik, hogy az ősi vulkánkitörés ellenére is képes lehetett megvédeni a növény- és állatvilágot. Az itt talált fosszíliák ugyanis azt jelzik, hogy az ezen a területen élő nyitvatermők erdei tovább fejlődtek, miközben a spóratermelő páfrányok is folytatni tudták növekedésüket. Wan Yang geológus professzor, a kutatás vezetője elmondta: “Ezen a helyen nem látjuk a növények tömeges kihalását.”

Az új felfedezés alapján elképzelhető, hogy talán az egész perm végi kihalás nem volt olyan globális hatású, mint korábban gondolták. Ráadásul további, Afrikában és Argentínában elvégzett kutatások is hasonló eredményeket hoztak, azok is megerősítik, hogy egyes növények nem pusztultak el a korábban hitt mértékben.

Különbségek a szárazföld és a tenger között

De miért nem voltak a szárazföldi ökoszisztémák olyan súlyosan érintettek a nagy kihalási eseményben? A válasz feltehetően a Föld ősi geográfiájában rejlik. Akkoriban a Pangea szuperkontinens még a felbomlás folyamatában volt, és a helyszín, ahol a kutatók dolgoztak, távol volt az óceán partjaitól. Ez a terület valószínűleg a perm korszak idején hűvösebb volt, mivel magas szélességi fokon helyezkedett el, és messze volt az egyenlítőtől. Az ilyen területeken a szárazföldi élet talán jobban képes volt alkalmazkodni a hirtelen változásokhoz.

De mi történt a tengereken? A tengeri élőlények nem tudtak elmenekülni az óceánok savasodása elől. A globális vízszint-ingadozás és az óceánok elsavasodása végzetes következményekkel járt a tengeri élet számára.

Ez is érdekelhet: