• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Papp Virág Papp Virág · 2025.03.25.
· MIX

A héten szabad szemmel láthatunk egy nóvarobbanást

"Csillagrobbanás" nóva

Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

A T Coronae Borealis nóva robbanására már régóta várunk, de a héten az eddigi legnagyobb eséllyel történik meg.

A T Coronae Borealis képes hirtelen fényességnövekedésre, amely jelenség többé-kevésbé 80 évente ismétlődik. Egy ilyen robbanás esedékes a közeljövőben, és egy nemrégiben megjelent kutatás az American Astronomical Society-nél felvetett néhány lehetséges időpontot a kitörésre, kizárólag a csillag múltbeli nóvává válásának időzítése alapján. Az első dátum erre 2025. március 27-e.

Nóva vagy szupernóva?

A nóvák nem tévesztendők össze a szupernóvákkal. Utóbbiban a csillag felrobban, elpusztítva az eredeti csillagot. A T Coronae Borealis egy kettős rendszer, amely egy vörös óriásból és egy fehér törpéből áll, írja a Space.com. A fehér törpe anyagot lop társától, amely aztán felhalmozódik a felszínén. Idővel az anyag hőmérséklete és nyomása megnő, és az anyag termonukleáris reakcióba kezd. Ez felrobban, és a rendszer olyan fényessé válik, hogy a T Coronae Borealis szabad szemmel is látható lesz a Földről.

Az elmúlt körülbelül egy évben a T Coronae Borealis elérte azt a pontot, amikor úgy vélték, hogy robbanás előtt áll. A pontos „mikor” azonban nyitott kérdés.

Jóslás a csillagászatban

A csillagászati jelenségeket két fő kategóriába sorolhatjuk, alkalmi kivételtől eltekintve. Vannak olyan dolgok, amelyeket nagy pontossággal meg tudunk jósolni, mint a napfogyatkozások, a bolygók és más égitestek helyzete; és vannak olyanok, amelyek teljesen véletlenszerűnek tűnnek, mint például a csillagrobbanások.

A visszatérő nóvák, mint például a T Coronae Borealis, a kis harmadik kategóriába tartoznak. Ha az időszak nem túl hosszú, akkor lehetnek olyan múltbeli megfigyeléseink, amelyeket felhasználhatunk a jövőbeli események előrejelzésére. A T Coronae Borealis esetében 1787-ben, 1866-ban és 1946-ban dokumentáltak nóvákat. Úgy vélik továbbá, hogy egy még korábbi kitörést egy 1217-es középkori kéziratban is feljegyeztek. Ez nagyjából megadta nekünk az időszakot, de a részletek vázlatosak.

Nem ismerjük részletesen, hogyan jön létre egy ilyen nóva, ezért a tanulmányozása elengedhetetlen ahhoz, hogy áthidaljuk ezt a hiányosságot. Egy nemrégiben megjelent kutatási jegyzetében Jean Schneider kizárólag a múltbeli kitörési dátumok és a két csillagászati objektum pályamozgása alapján tett néhány előrejelzést, mivel úgy tűnik, hogy a nóva periódusa ezzel függ össze.

Melyik napokon várható?

Az első életképes közelgő dátum március 27-e. Aztán november 10-e, majd 2026. június 25-e következik. Egyik nap sem biztos, és még az is lehet, hogy 2027-ig is elhúzódik. Az a tény, hogy ezt a kitörést nem tudjuk megjósolni, még inkább növeli az esemény iránti érdeklődést, és remélhetőleg a hivatásos csillagászok és a civil tudósok által ma végzett megfigyelések segíthetnek a jövőbeli kitörések – és talán még sok más visszatérő nóva – előrejelzésében.

Ez is érdekelhet:

  • Ezeket a molekulákat kell az exobolygók légkörében keresnünk, hogy életet találjunk
  • Megtalálták az eddig észlelt legkisebb galaxist, ráadásul itt van a szomszédban
  • Oxigént mutattak ki az eddig észlelt legtávolabbi galaxisban

Kiemelt kép: depositphotos.com

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
csillagászat tudomány világűr
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • A világ legfiatalabb császára: Pu Ji elképesztő élete a tróntól a kertészetig

  • AI-munkatársak egy kamu cégnél

  • Újraéledő földek Csernobil árnyékában: akár 20 000 hektár is művelhető lehet

  • Magyarország eltűnő falvai: ahol már csak az emlékezet lakik

  • Állatok belétől, egészen a modern óvszerekig

  • 30 évig harcolt a háború befejezése után

Kapcsolódó cikkek

mesterséges intelligencia AI
2025.05.11.

AI-munkatársak egy kamu cégnél


Olvasson tovább
Csernobili emlékmű
2025.05.11.

Újraéledő földek Csernobil árnyékában: akár 20 000 hektár is művelhető lehet


Olvasson tovább
ősi óvszer
2025.05.11.

Állatok belétől, egészen a modern óvszerekig


Olvasson tovább
Flavonoidban gazdag ételek: narancs, bogyós gyümölcsök, tea egy molekulaszerkezettel illusztrálva.
2025.05.11.

Mi a hosszú, egészséges élet titka? A tudomány most megmondja


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
A világ legfiatalabb császára: Pu Ji elképesztő élete a tróntól a kertészetig

A világ legfiatalabb császára: Pu Ji elképesztő élete a tróntól a kertészetig

Tovább olvasok
AI-munkatársak egy kamu cégnél

AI-munkatársak egy kamu cégnél

Tovább olvasok
Újraéledő földek Csernobil árnyékában: akár 20 000 hektár is művelhető lehet

Újraéledő földek Csernobil árnyékában: akár 20 000 hektár is művelhető lehet

Tovább olvasok
Magyarország eltűnő falvai: ahol már csak az emlékezet lakik

Magyarország eltűnő falvai: ahol már csak az emlékezet lakik

Tovább olvasok
Állatok belétől, egészen a modern óvszerekig

Állatok belétől, egészen a modern óvszerekig

Tovább olvasok
30 évig harcolt a háború befejezése után

30 évig harcolt a háború befejezése után

Tovább olvasok
Egy nap a Memento Parkban – A szocialista múlt köztéri emlékei

Egy nap a Memento Parkban – A szocialista múlt köztéri emlékei

Tovább olvasok
Mi a hosszú, egészséges élet titka? A tudomány most megmondja

Mi a hosszú, egészséges élet titka? A tudomány most megmondja

Tovább olvasok
Új szálloda nyílt egy történelmi budapesti épületben – egy nemzetközi márka debütálása

Új szálloda nyílt egy történelmi budapesti épületben – egy nemzetközi márka debütálása

Tovább olvasok
Sokkal jobban hasonlít a Mars a Földre, mint eddig gondoltuk

Sokkal jobban hasonlít a Mars a Földre, mint eddig gondoltuk

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4