Az első villamos vasút — magyar siker világszinten

A magyar vasúti járműgyártás fejlődését jól szemlélteti három meghatározó tény. Amikor 1846-ban elindult hazánkban a gőzvontatású vasút, még belga gyártású mozdonyokat használtak. Az első magyar gyártású gőzmozdony 1873-ban készült el, igaz, osztrák tervek alapján, de már ez is hatalmas eredmény volt a magyar ipar számára.

Alig telt el negyed évszázad, és a magyar ipar már olyan mozdonyt tudott előállítani, amilyet a világon sehol máshol nem gyártottak: a világ első nagyvasúti, nagyfeszültségű villamos vontatási rendszerét Budapesten fejlesztették és gyártották, 1902-ben pedig Olaszországban át is adták — írja a PestBuda.

Az olaszok kihívása és a magyar válasz

Az olasz kormány az észak-olaszországi Tellina völgyben 1897-ben döntött úgy, hogy a vasúti vontatást helyi vízenergiával előállított villamos energiával váltja ki, csökkentve ezzel a szénimportot. A probléma csupán az volt, hogy a szükséges villamos mozdonyok és a teljes rendszer ekkor még sehol a világban nem létezett. Ez nem csupán mozdonyok gyártásáról szólt, hanem egy komplett villamos vontatási rendszer kialakításáról, amely az áramtermelő berendezéseket, a villanymozdonyokat és a villamos motorkocsikat is magában foglalta.

Miért volt szükség új technológiára?

Bár a városokban ekkor már elektromos hajtású villamosok közlekedtek, és az Egyesült Államokban is volt példa villamos üzemű vasúti közlekedésre egy alagútban, ezek mind kisfeszültségű egyenáramú rendszerek voltak. Az olaszok viszont több mint 100 kilométer hosszú, meredek emelkedőkkel tűzdelt vasútvonal villamosítására készültek. Ehhez az addig alkalmazott egyenáramú megoldások nem voltak alkalmasak.

A Ganz és Kandó Kálmán szerepe

1898-ban pályázatot írtak ki a teljes vasútvonal villamosítására. E feladat megoldására azonban a világon egyedül a budapesti Ganz-gyár volt képes. Mechwart András, a Ganz vezérigazgatója korábban hazahívta a tehetséges villamosmérnököt, Kandó Kálmánt, aki már 1895-ben egy teljesen új rendszert javasolt: nagyfeszültségű, háromfázisú, váltakozó áramú technológiát. A Ganz próbapályát is épített Budapesten 1896-ban, ahol gyakorlati kísérletek során bizonyították az elmélet működőképességét.

Sikeres tárgyalások és történelmi megállapodás

1898 januárjában kezdődtek a tárgyalások a Ganz és az olasz vasúttársaság között. Bár az akkori technikai színvonal mellett a 3000 voltos váltóáramú rendszer rendkívül merész elképzelésnek tűnt, a fiatal magyar mérnök és a budapesti cég meggyőzte az olaszokat. Az 1898-as sikeres tárgyalásokat követően a Magyar Lloyd című lap már 1899. március 5-én hírt adott a megbízásról, amely szerint az olasz kormány engedélyezte a Lecco-Colico vonal villamosítását.

Az első villamos vasút átadása

Kandó Kálmán és a Ganz 1902-re befejezték a munkát, és 1902. szeptember 4-én átadták a világ első nagyvasúti, nagyfeszültségű villamos vontatási rendszerét. A magyar fejlesztésű Kandó-mozdonyok évtizedekig szolgáltak az olasz vasúton, és ezzel a magyar ipar egyedülálló eredményt ért el a vasúti közlekedés történetében.

Miért nem lett Budapest a világ villanymozdonygyártó központja?

Bár a történelmi siker után joggal várhattuk volna, hogy a Ganz gyár a világ vezető villanymozdony-gyártó központjává válik, ez sajnos nem következett be. Mechwart András 1899-es nyugdíjba vonulása után az új vezetés és a tulajdonos bankok nem látták meg a hatalmas lehetőséget, részben azért, mert az olasz üzlet anyagilag veszteséges volt. Ahelyett, hogy kihasználták volna a technológiai előnyt, nem folytatták a vasútvillamosítási üzletágat.

Kandó Kálmán külföldi munkássága és visszatérése

Kandó Kálmán Olaszországban folytatta munkáját, ahol 1915-ig élt és dolgozott. Hazatérése után kezdett újra foglalkozni a vasút villamosításával Budapesten, és ekkor is messze megelőzte a világot ötleteivel és fejlesztéseivel. A Ganz-gyár és Kandó Kálmán munkássága örökre beírta magát a vasúttörténet legfontosabb fejezetei közé.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Bibliai kertet találtak Jézus feltételezett sírhelyénél
Előkerült felvétel: így robbantották fel a Nemzeti Színházat