Miért ferde a kereszt a Szent Koronán?

A Szent Korona jelképéhez hozzá tartozik a ferde keresztje is – de miért is ferde?

A Szent Korona, Magyarország egyik legbecsesebb történelmi ereklyéje, különleges ismertetőjegyéről, a ferde keresztről híres. De vajon mi okozza ezt a jellegzetes dőlést? A kérdés évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat, és bár számos elmélet született, a legelfogadottabb magyarázat egy balesethez köthető, írja a 24.hu.

Hogyan ferdült el a kereszt?

A tudományos körökben leginkább elfogadott magyarázat szerint a kereszt egy 17. századi balesetben ferdült el. A Magyar Tudományos Akadémia „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportja alapos vizsgálatok alapján arra jutott, hogy a sérülés 1638-ban, Mária Anna királyné koronázása során történhetett Pozsonyban.

Ezen a napon III. Ferdinánd király feleségének megkoronázására készültek. A Szent Koronát egy erős ládában őrizték, amelyet Bécsből szállítottak a ceremónia helyszínére. Az előkészületek során azonban kiderült, hogy rossz kulcsot hoztak, így a ládát nem tudták szabályosan kinyitni. A szertartás közeledtével pánik tört ki, és a jelenlévők – köztük Esterházy Miklós nádor – kénytelenek voltak erőszakkal felfeszíteni a ládát. A kapkodás közben a korona megsérült: a kereszt elferdült, és a pántok is károsodhattak.

A sérülés után a koronát nem állították vissza eredeti állapotába, mert a kereszt rögzítésére szolgáló lyuk megsérült és kitágult, így az egyenes pozícióban instabil lett volna. A visszaállítás forrasztással járhatott volna, ami veszélyeztette volna a korona értékes zománcképeit, például a Pantokrátor Krisztust ábrázoló lemezt, amelyet a kereszt áttör. Emellett a korona szakrális jellege miatt a 17. században már nem mertek jelentősebb változtatásokat végezni rajta – a ferde kereszt így a korona részévé vált.

Alternatív elméletek

Bár a baleset-elmélet a leginkább alátámasztott, más magyarázatok is felmerültek az idők során, írja a BudAPPest. Egyesek szerint a kereszt szándékosan ferde, és a Föld tengelyferdeségét (23,5 fok) szimbolizálja, utalva egyfajta kozmikus harmóniára. Ez az elmélet azonban nem állja meg a helyét, mert a korona ábrázolásai az 1620-as évekig egyenes keresztet mutatnak, és a dőlésszög sem pontosan 23,5 fok.

Egy másik legenda szerint a kereszt már a korona készítésekor ferde volt, vagy a középkorban, például a török hódoltság idején sérült meg. Azonban a hiteles ábrázolások – például egy 1550-es évekből származó bécsi rajz – egyenes kereszttel mutatják a koronát, így ezek az elképzelések nem bizonyíthatók.

Történelmi bizonyítékok

A korona ábrázolásai (például a bécsi kincstárban készült rajzok) a 16. században még egyenes keresztet mutatnak, sőt az 1620-as években II. Mátyás korabeli pénzérméken még szintén egyenes volt a kereszt. A pozsonyi baleset valószínűleg 1638-ban történt. A balesetet alátámasztja egy korabeli napló, amelyet Pálffy Géza fedezett fel a Magyar Nemzeti Levéltárban, és amely részletesen leírja az esetet.

Az első hiteles ábrázolás, amelyen már ferde a kereszt, 1790-ből származik. Ez az időbeli változás alátámasztja, hogy a ferdeség a 17. században, feltehetően 1638-ban keletkezett.

Ez is érdekelhet:

• Az első villamos vasút — magyar siker világszinten
• A magyar történelem elfeledett évei
• Honnan kapták a nevüket szeretett magyar retró rágcsáink?