A tudósok nagyon kevés biztos információval rendelkeznek a fekete lyukak kapcsán, és úgy tűnik, most ismét újra kell gondolni mindent.
A legfrissebb csillagászati kutatások olyan új információkat tártak fel, amelyek alapjaiban rengethetik meg mindazt, amit eddig az univerzumról és annak működéséről tudtunk, derül ki a Daily Star cikkéből. A NASA szakértői ugyanis nemrégiben egy olyan elméletet dolgoztak ki, amely szerint nem kizárt, hogy az egész univerzumunk egy hatalmas fekete lyuk belsejében ragadt.
Ismét a James Webb segített
Igen, jól olvastad, kedves olvasó: talán az egész világegyetem egyetlen hatalmas fekete lyuk fogságában van. A teória megalkotásában napjaink „sztártávcsöve”, a James Webb űrteleszkóp nyújtott segítséget. A NASA által kifejlesztett űreszköz célja, hogy infravörös tartományban végezzen kutatásokat, így sokkal részletesebb képet képes adni a világegyetemről, mint az egykoron híres Hubble teleszkóp tudott.
Az elmélet alapját az képezi, hogy az univerzum látható galaxisainak kétharmada az óramutató járásával megegyező irányban forog, míg a maradék egyharmaduk éppen ellenkező irányban. Az asztrofizikusok eddig úgy vélték, hogy az univerzumban lévő galaxisok forgásának aránya 50-50% kellene, hogy legyen. Az ennek ellentmondó adatok viszont arra utalnak, hogy az egész világegyetem már a születése pillanata óta forog. Ennek az örök mozgásnak pedig mélyebb okai lehetnek.
Az egész univerzum egy fekete lyukban van?
A University of Kansas kutatója, Lior Shamir kifejtette, ez az elmélet összhangban van az úgynevezett „fekete lyuk kozmológiával”, amely szerint valójában az egész univerzum egy fekete lyuk belsejében található. „De ha igaz, hogy az univerzum már a születésekor forgott, akkor az eddig ismert kozmológiai elméletek nem teljesek” – tette hozzá Shamir. Így az új felfedezés minden eddigi kozmológiai gondolkodást felülírhat, és radikálisan új szemlélet alakulhat ki az univerzum keletkezéséről és fejlődéséről.
A fekete lyukak már hosszú ideje a kozmikus félelem szimbólumai: hatalmas, mindent elnyelő „valamik”, amik annyira sűrűek, hogy még a fény sem képes elhagyni őket. Az ilyen objektumok akkor keletkeznek, amikor hatalmas csillagok összeomlanak a saját gravitációs erejüktől, és az anyaguk rendkívüli sűrűséggel összepréselődik. Az egyik legismertebb és – jelenlegi ismereteink szerint – legnagyobb fekete lyuk a Sagittarius A*, ami a Tejútrendszerben található, és a tömege mintegy 4 millió napénak felel meg.
Csapdába került a világ?
De mi van, ha nem csupán egyes galaxisok és csillagok, hanem maga az egész univerzum is egy hatalmas fekete lyuk közepén helyezkedik el? Az elképzelés nem csupán izgalmas, hanem ijesztő is, hiszen ha igaz, akkor az univerzumunk egy csapdában van, és semmi sem kerülheti el a sorsát. És ez esetben ráadásul a mi galaxisunk, a Tejútrendszer csupán egy apró része lehet egy óriási fekete lyuknak, azaz az ismert univerzumnak, amely valójában egy még tágabb univerzum része.
Ez is érdekelhet:
Kiemelt kép: depositphotos.com
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A CERN egy még nagyobb részecskegyorsítót tervez a Nagy Hadronütköztető mellé
Taskent mint a parlamenti diplomácia központja: az IPU jubileumi közgyűlése
Mi történt volna velünk, ha a dinoszauruszok sosem halnak ki?
Zeneszerzők figyelmébe: Szabó Lőrinc 125 versmegzenésítési pályázatot hirdettek
Mi az az Ockham borotvája, és mit lehet vele lecsupaszítani?
Nem is olyan rég két óriási fekete lyuk lehetett a Tejútrendszer középpontjában