Közép-Ázsia-Európai Unió: Egy stratégiai partnerség felé

2025. április 3–4-én Szamarkand ad otthont az Európai Unió és a közép-ázsiai országok első, magas szintű találkozójának. Ez a mérföldkőnek számító esemény új fejezetet nyit a régiók közötti kapcsolatokban, és a többoldalú együttműködés minőségileg új szintjét jelzi. Már maga az ilyen párbeszéd megszervezése is rávilágít az EU erős érdeklődésére a régióval való együttműködés fejlesztése iránt, valamint elkötelezettségére Közép-Ázsia államaival való partnerségi kapcsolatok erősítése tekintetében.

António Costa, az Európai Tanács elnöke az esemény előtt így fogalmazott:

„Káosz és széttöredezettség jellemzi világunkat, amelyben az EU egyetlen lehetséges megoldása az, hogy erősíti a béke és jólét érdekében létrejövő partnerségeket. A multipoláris világban aktívabb és célirányosabb szerepvállalásra van szükség. Az első EU–Közép-Ázsia csúcstalálkozó hozzájárul ahhoz, hogy erősítsük elkötelezettségeinket a béke, a stabilitás és a fenntartható fejlődés közös biztosítása érdekében.”

Hasonlóan jelentős Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság alelnökének nyilatkozata is:

„Az EU a jelenlegi geopolitikai turbulenciák közepette kiemelt figyelmet szentel Közép-Ázsiának. Miközben a világ egyre instabilabbá és bizonytalanabbá válik, Közép-Ázsia továbbra is a pozitív változások régiója. Együttműködésünk Közép-Ázsiával nem egyszeri esemény; hosszú távú távlatokban gondolkodunk.”

A szakértők rámutatnak, hogy az EU és Közép-Ázsia közötti együttműködés az elmúlt években egyre inkább tartós, rendszeres és kölcsönösen előnyös jelleget ölt.

A partnerség jogi és intézményi alapjainak kialakítása

Az új független államok megszületésétől kezdve (Közép-Ázsiában) az Európai Unió megkezdte a kétoldalú partnerségi kapcsolatok kiépítését velük. Meg kell jegyezni, hogy 1991-től az EU közép-ázsiai stratégiájának fejlődése több fontos szakaszon ment keresztül. Ezeket befolyásolták a nemzetközi kapcsolatok rendszerének változásai, az európai integráció (bővítés és mélyítés) dinamikája, valamint Közép-Ázsia szerepe a világpolitikában (energiakészletek, tranzit, humán erőforrások, geostratégiai elhelyezkedés).

Az első nagyszabású együttműködési program a TACIS (Technical Assistance to the Commonwealth of Independent States, 1991–2006) volt, amely támogatást nyújtott a régió országainak politikai és gazdasági reformok végrehajtásában, a piacgazdaságra való átállásban, valamint a jogállamiság megerősítésében. Összesen több mint 3000 projekt valósult meg, összesen több mint 7 milliárd euró értékben.

A TACIS egyik kulcsfontosságú eredménye a partnerségi és együttműködési megállapodások (Partnership and Cooperation Agreements) megkötése volt a közép-ázsiai országokkal.

Fontos megjegyezni, hogy az 1990-es években az EU politikáját Közép-Ázsiában kifejezetten az erőforrás-orientáltság határozta meg. Az EU elsősorban energiaforrások lelőhelyeként tekintett a régióra, és aktívan támogatta azokat a közlekedési és logisztikai projekteket (TRACECA), amelyek célja a szénhidrogének Európába történő szállításának biztosítása volt.

2001 után a hangsúly a biztonsági együttműködés felé tolódott el. A legfőbb prioritás a terrorizmus és az afganisztáni drogkereskedelem elleni küzdelem lett. Ebben az időszakban indult útjára a Közép-Ázsiai Határigazgatási Program (BOMCA), valamint a Kábítószer-prekurzor-ellenőrzési Program (CADAP).

A következő fontos mérföldkő a 2007-es első EU-stratégia elfogadása volt Közép-Ázsia vonatkozásában (a kelet-európai FÁK-országok számára külön program, az „Európai Szomszédságpolitika és Partnerség Eszköz” került kidolgozásra). Ez az időszak jelentette azt a fordulatot, amikor Közép-Ázsiát elkezdték egységes régióként kezelni. Létrejött egy mechanizmus is, amelynek keretében évente találkozhattak az EU és a közép-ázsiai országok külügyminiszterei.

A stratégia keretében számos projekt valósult meg – a regionális, környezetvédelmi és energetikai kezdeményezésektől a biztonsági, emberi jogi és jogállamisági projektekig. A szakértők azonban úgy vélik, hogy az első EU-stratégia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel túl általános volt, és számos hiányossággal rendelkezett, ami miatt nem keltett elegendő érdeklődést a közép-ázsiai országok részéről.

Ráadásul a dokumentumot többször módosították a hatékonyság növelése érdekében, ám az alkalmazott kezdeményezések és közös programok korlátozottak maradtak. Noha a stratégia eredetileg tíz évre készült, a felváltását szolgáló új programot végül csak tizenkét évvel később fogadták el.

Közép-Ázsia új dimenzióban

Az a szomszédsági és regionális együttműködési politika, amelyet Üzbegisztán Köztársasága Savkat Mirzijojev elnök vezetésével folytat, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Unió újragondolja közép-ázsiai stratégiáját.

Az közös erőfeszítések eredményeként teljesen új politikai légkör alakult ki Közép-Ázsiában. Néhány év leforgása alatt számos, évtizedek óta felhalmozódott probléma került rendezésre. Ennek következtében a régió a kölcsönösen előnyös együttműködés és a fenntartható fejlődés terévé válik.

Más szavakkal, Közép-Ázsia ma már nem pusztán egy híd Kelet és Nyugat között – ahogyan hagyományosan tekintettek rá –, hanem önálló szereplője a nemzetközi kapcsolatoknak.

Ebben a kontextusban különösen figyelemre méltó Josep Borrell akkori európai bizottsági alelnök kijelentése, amelyet a 2024 januárjában megrendezett EU–Közép-Ázsia Közlekedési Befektetői Fórumon tett:

„Közép-Ázsia korábban mintha valahol a senki földjén helyezkedett volna el, mára viszont a világ eseményeinek középpontjába került.”

A régió szerepéről alkotott megváltozott szemlélet az EU stratégiai megközelítésében is tükröződik. A korábban elért eredményekre építve az EU 2019-ben elfogadott új közép-ázsiai stratégiája a regionális együttműködés előmozdításának fő elvére támaszkodott. Ez a megközelítés áthatja a stratégia mind a 10 együttműködési területét (emberi jogok, demokratizálódás, oktatás, gazdasági fejlődés, energia, közlekedés, ökológia, vízgazdálkodás, interkulturális párbeszéd, regionális biztonság).

Ez a szemlélet tükröződik a stratégia szövegében használt új fogalmakban is, mint például a „connectivity” (összekapcsoltság erősítése), az „inclusivity” (a régió nyitottsága minden külső szereplő felé) és a „sustainability” (a kockázatok és fenyegetések megelőzésének képessége). Mindez teljes mértékben összhangban van a közép-ázsiai országok törekvéseivel.

Manapság a régió államai, a belső szükségletekre és a világban kialakuló geopolitikai helyzetre tekintettel, érdekeltek az európai befektetések, technológiák és innovációk bevonásában annak érdekében, hogy kezeljék a stabilitás és a fenntartható fejlődés biztosításának elsődleges feladatait – legyen szó a gazdaság, az ipar, az energetika, a közlekedés, a humán erőforrások vagy a klímaváltozás területéről.

Sokoldalú együttműködés

Az, hogy az Európai Unió egyre inkább elismeri és figyelembe veszi a közép-ázsiai országok érdekeit, jelentősen megerősítette a politikai, biztonsági, kereskedelmi, beruházási, valamint kulturális és humanitárius kapcsolatok sokoldalú együttműködését.

Különösen fontos a szabályozási-jogi keretrendszer folyamatos bővítése az EU és Közép-Ázsia közötti együttműködés terén. Brüsszel az utóbbi években öt közép-ázsiai állammal épít ki kapcsolatrendszert átfogó partnerségi és együttműködési megállapodások (Comprehensive Partnership and Cooperation Agreements, CPCA) révén. Eddig Kazahsztán és Kirgizisztán már aláírta ezeket a megállapodásokat. 2024 márciusában Türkmenisztán is aláírt egy jegyzőkönyvet a CPCA-hoz, Tádzsikisztán és Üzbegisztán pedig véglegesíti a dokumentum aláírását.

Az együttműködés fejlődéséhez új lendületet adott a 2023 októberében elfogadott Közös Menetrend (Joint Roadmap) az EU és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok elmélyítéséről. Ez lefedi az együttműködés kulcsfontosságú területeit, beleértve a régiók közötti politikai párbeszédet, a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok bővítését, az energiafejlesztést, a klímasemleges gazdaság létrehozását és a közös biztonsági kérdések kezelését.

Az EU és a közép-ázsiai országok aktív politikai párbeszédet folytatnak a legmagasabb és magas szinteken. 2022 októberében Asztanában és 2023 júniusában Biskekben két vezetői találkozóra is sor került, amelyeken a felek áttekintették az együttműködés ígéretes területeit, és megerősítették elkötelezettségüket a széles körű partnerség további erősítése mellett.

Emellett több miniszteri szintű találkozó is lezajlott; legutóbb 2024. március 27-én, Asgabatban. Itt a felek megvitatták a közelgő EU–Közép-Ázsia csúcstalálkozó előkészületeit, valamint a jelenlegi geopolitikai helyzet régióra gyakorolt hatásait, a közlekedési és digitális összekapcsolhatóság fejlesztését, az energetikai, vízgazdálkodási, kereskedelmi, oktatási és tudományos együttműködést.

A politikai párbeszéd erősítése új lehetőségeket nyit a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítésére, valamint az ipari együttműködés fejlesztésére. Az Európai Unió továbbra is a legnagyobb befektető Közép-Ázsiában, az elmúlt tíz évben a közvetlen külföldi beruházások több mint 40%-át biztosítva (több mint 100 milliárd euró). Az együttműködés kiterjed a legfontosabb ágazatokra, beleértve a gyógyszeripart, az építőipart, az energetikát és a mezőgazdaságot.

A stratégiai partnerség egyik kulcsfontosságú területe az ásványi anyagok kitermelése és feldolgozása. A kritikus fontosságú nyersanyagok beszerzési forrásainak diverzifikációja kontextusában a közép-ázsiai országok egyre jelentősebb szerepet töltenek be a világpiacon. A Kazahsztánnal (2022) és Üzbegisztánnal (2024) aláírt egyetértési megállapodások lehetővé teszik az európai vállalatok számára, hogy fokozzák együttműködésüket a régiós országokkal a csúcstechnológiai területeken.

Kiemelt jelentőségű a „Globális Kapu” (Global Gateway) stratégiának a közlekedési és logisztikai területen való megvalósítása. Közép-Ázsia egyre inkább Eurázsia kulcsfontosságú tranzitcsomópontjává válik, amelyben különösen nagy szerepet kap a Transzkaszpi Nemzetközi Útvonal.

A régió logisztikai potenciáljának fejlesztésére irányuló infrastrukturális projektek közül kiemelt fontosságú a Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán vasútvonal megépítése.

Új lendületet kapott az együttműködés a közép-ázsiai és az uniós országok első, 2024 januárjában Brüsszelben megrendezett befektetési és közlekedési fóruma eredményeinek köszönhetően. Az eseményen 10 milliárd eurós beruházást jelentettek be a Transzkaszpi Nemzetközi Közlekedési Útvonal korszerűsítésére, amely Ázsiát köti össze Európával.

Az EU-val való együttműködés másik fontos területe Közép-Ázsia digitális integrációja a világgazdaságba. 2025 márciusában – J. Siekela uniós biztos régióbeli látogatása során – útjára indították a TEI Digital Connectivity projektet, amelynek célja a műholdas kommunikáció fejlesztése, a szélessávú internet-hozzáférés bővítése, a digitális innovációk támogatása, valamint a kiberbiztonság erősítése. E kezdeményezések hozzájárulnak ahhoz, hogy a régió egy befogadóbb és fenntarthatóbb gazdasági modellt alakítson ki, és csökkentse a digitális szakadékot.

Az EU és Közép-Ázsia együttműködésének továbbra is fontos eleme a klímaváltozás elleni küzdelem és a fenntartható fejlődésre való áttérés. A fő kezdeményezések közé tartozik a „SECCA” projekt a „Team Europe” stratégia keretében, a CAWEP (Central Asia Water and Energy Program) és a „Green Central Asia”. E programok célja a vízkészletek hatékony kezelése, a környezetbarát energia fejlesztése és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése.

Stratégiai prioritások a jövőre nézve

Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai országok és az Európai Unió jelenlegi kapcsolatai mindkét fél erős együttműködési szándékát tükrözik. Az EU továbbra is nem csupán fontos kereskedelmi, gazdasági és befektetési partner a régió számára, hanem egyúttal meghatározó iránytű a fenntartható fejlődés, a digitális átalakulás és a környezetvédelem területén.

Nyilvánvaló, hogy a felek közötti átfogó párbeszéd létfontosságú eszközzé válik egy új együttműködési keret kialakításában. Ennek elmélyítése mindkét fél számára lehetővé teszi, hogy alkalmazkodjon a globális kihívásokhoz, és célzottabb, tartalmasabb együttműködési formákat dolgozzon ki olyan kiemelt területeken, mint az energetika, a digitalizáció, a biztonság vagy az infrastrukturális fejlesztések.

A fentiek fényében célszerű megfontolni néhány olyan javaslatot, amelyek hozzájárulhatnak a hosszú távú partnerség kialakításához.

Az EU számára:

• Továbbra is szilárdan támogassa a regionális együttműködés erősítését célzó folyamatokat.
• Alakítson ki rugalmas mechanizmusokat a közép-ázsiai országokkal való kapcsolattartásra, lehetővé téve, hogy az EU stratégiáját és politikáját a jelenkor elvárásaihoz igazítsa.
• Összpontosítson olyan kiemelt együttműködési területekre, mint a közlekedés, az energetika, a klímaváltozás és a humán erőforrások fejlesztése, mivel ezek kulcsszerepet játszanak a régió hosszú távú fejlődésében.
• Javítsa a partnerség intézményi és szabályozási alapjait, beleértve az átfogó partnerségi és együttműködési megállapodások aláírásának befejezését a régió összes országával, segítse elő csatlakozásukat a GSP+ rendszerhez, növelje a közép-ázsiai országok képviseletét az uniós intézményekben, és támogassa ezek fióktelepeinek megnyitását a régióban.

Közép-Ázsia számára:

• Erősítse meg azt az elkötelezettséget, hogy maradéktalanul teljesíti az EU-val kötött együttműködés minden vállalását, és ezzel erősítse a régió megbízható stratégiai partnerként való megítélését.
• Folytassa azt a politikát, amely a regionális együttműködés és a külső szereplőkkel folytatott konstruktív párbeszéd elmélyítésére irányul, ezáltal szilárdítva meg Közép-Ázsia státuszát mint a partnerség és a közös jólét régióját.
• Támogassa az EU közép-ázsiai stratégiájának végrehajtását, mutatva a régió eltökéltségét az EU-val való együttműködés továbbfejlesztése mellett, lehetővé téve Brüsszel számára, hogy hatékonyabban tervezze meg intézkedéseit és priorizáljon.
• Kezdeményezzen kulturális és humanitárius programokat, amelyek elősegítik a közvélemény diplomáciáját, erősítik a közép-ázsiai országok pozitív imázsát az EU-ban és fordítva.

Mindezek alapján a közelgő EU–Közép-Ázsia csúcstalálkozó Szamarkandban egyedülálló lehetőséget jelent, amely kétségkívül új lendületet ad a régiók közötti sokoldalú együttműködés fejlesztésének. Ezáltal a kapcsolatok nemcsak gazdasági téren bővülnek, hanem a stratégiailag fontos területekben is fokozott koordinációt eredményeznek, megalapozva egy hosszú távon fenntartható partnerséget.

vendégszerző: Bahtiyor Musztafajev, az Üzbegisztáni Köztársaság Elnöke melletti Stratégiai és Regionális Kutatások Intézetének igazgatóhelyettese

ez is érdekes lehet: Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán történelmi találkozón véglegesítették a határok kijelölését