Mi az az Ockham borotvája, és mit lehet vele lecsupaszítani?

Ockham borotvája egy filozófiai elv, amely az egyszerűséget hangsúlyozza a magyarázatokban és elméletekben. A középkori angol filozófus és ferences szerzetes, William Ockham, vagy magyarosan Ockhami Vilmus nevéhez fűződik, bár ő maga soha nem nevezte így ezt az elvet.

Ockham borotvája a gondolatainkat vágja

Az Ockhamnek tulajdonított gondolat lényege: “Pluralitas non est ponenda sine necessitate”, vagyis ne szaporítsuk feleslegesen a létezők számát, „vágjuk le” a szükségtelen részleteket. Az elv lényege, hogy ha több, egyaránt helytálló magyarázat létezik egy jelenségre, akkor valószínűleg a legegyszerűbb a helyes. Ez nem azt jelenti, hogy a valóság mindig egyszerű, hanem azt, hogy felesleges bonyolításoktól mentes magyarázatok általában megbízhatóbbak. William Ockham a XIII. és XIV. században élt, filozófiája a teológián és Arisztotelész tanain alapult. Ő egy egyszerűbb metafizikai világképet vallott, ami a későbbi empirizmushoz vezetett, írja a New Scientist.

Ockham borotvája segíthet jobb döntéseket hoznunk azáltal, hogy segítséget nyújt a magyarázatok közötti választáskor. Például, ha egy főnök hívását nem tudjuk fogadni, az agyunk gyorsan elméletek gyártásába kezdhet. Általában az egyik forgatókönyv szerint biztosan a kirúgás miatt keres minket, míg a másikban valami szinte teljesen jelentéktelen dologról van szó. Ebben az esetben a második elmélet egyszerűbb és valószínűbb.

William Ockham. AldrianMimi/Wikimedia

BEZÁRÁS

Bár Ockham borotvája hasznos eszköz, nem minden esetben alkalmazható. A túlzott egyszerűsítés hibás döntésekhez vezethet. Például, ha egy beteg influenzaszerű tünetekkel fordul orvoshoz, vizsgálat nélkül nem szabad C-vitamint felírni, mondván, hogy csak influenza. A borotva túlzott alkalmazása túlegyszerűsítéshez és hibás diagnózisokhoz vezethet.

Nem mindenkit győzött meg

Ockham borotvája gyakran használható a tudományos szkepticizmusban az ezoterikus nézetek kritikájára. Például, ha egy állat viselkedése megmagyarázható egyszerű ösztönös reakcióval, akkor nem érdemes tudatos, értelmes megfontolást tulajdonítanunk a viselkedés mögé. Az elv nem alkalmas arra, hogy két elméletről eldöntsük, hogy melyik a helyes, csak valószínűsíti, hogy az egyszerűbb magyarázat bizonyul majd érvényesnek.

Nem mindenki ért azonban egyet Ockham borotvájának feltétlen alkalmazásával. Egyes filozófusok szerint a túlzott egyszerűsítés elfojthatja a kreativitást és beszűkítheti a gondolkodást, számolt be beszámolójában az Index. Walter Chatton, Ockham kortársa egy “borotvaellenes teóriát” hirdetett, hangsúlyozva a teljesség elvét, illetve Immanuel Kant is óva intett a létezők sokféleségének elhamarkodott csökkentésétől.

A borotva és az ellenborotva közötti vita bemutatja, a mértékletesség, a racionalitás és az elmélyült gondolkodás vezethet az igazság feltárásához a filozófiában és a tudományban egyaránt. Ockham borotvája tehát nem egy univerzális törvény, hanem egy hasznos eszköz, amely segít a lényegre koncentrálni és elkerülni a felesleges bonyodalmakat. Az elv alkalmazása során fontos figyelembe venni a kontextust és a komplexitás szükségességét, hogy elkerüljük a túlegyszerűsítést és a hibás döntéseket.

Érdemes elolvasni:

• Egy borzalmas kivégzési mód: elefántok elé vetették az elítélteket – VIDEÓ
• Hivatalos: az időutazás lehetséges, és többen már végre is hajtották!?
• Titokzatos, 2200 éves piramist találtak Közel-Keleten a régészek