Az University College London (UCL) folyosóin egy különös “lakó” fogadja a látogatókat már közel két évszázada. Jeremy Bentham, a híres brit filozófus és a utilitarizmus atyja mumifikált teste nem csupán múzeumi látványosság, hanem egy filozófiai manifesztus, amely ma is élénk vitákat robbant ki.
Bentham, aki 1832-ben hunyt el, radikális elképzeléseket táplált a halál utáni lét témájában. Atheistaként nem hitt a lélek túlvilági életében, de mélyen elkötelezett volt a “legnagyobb jó a legtöbb ember számára” elve mellett. Ez a meggyőződése vezette ahhoz a különös kéréshez, amelyet végakaratában foglalt:
“Testemet boncolják fel, megőrzik és kiállítják, hogy továbbra is szolgálhasson az emberiségnek.”
Ez nem volt egyszerű hóbort. Bentham számára az egyén halála után is kötelessége volt a közösség iránt. Az “auto-ikon” elnevezésű koncepciója szerint megőrzött teste folyamatosan emlékeztetni fogja az embereket az élet értelmére és a közösségi felelősségre — az Atlas Obscura.
Az auto-ikon készítésének kalandos története
Bentham halála után barátja, Dr. Thomas Southwood Smith vállalta a test megőrzését. A folyamat nem ment zökkenőmentesen:
- A fej mumifikálása részben sikerült, de az eredményt túl ijesztőnek találták a kiállításra
- Viaszból készült egy realisztikus replika
- A csontvázat kitömték szalmával és eredeti ruháiba öltöztették
- Az egész kompozíciót ülő pozícióban helyezték el egy speciális ülésben
Az eredeti terv szerint az auto-ikon Bentham barátainak gyűléseire is elkísérhette volna élő társait, de ez a rész sajnos nem valósult meg.
A test vándorlásai: Háborúk, molyok és modern viták
Az auto-ikon élete nem volt nyugodt. A második világháború alatt biztonsági okokból kivitték Londonból. Később az UCL különböző épületeiben kapott helyet, végül egy fakoporsóban kötött ki.
2020-ban döntés született a végleges áthelyezésről, amit több tényező tett szükségessé:
- A fakoporsóban ruhamolyok és szőrmebogarak jelentettek veszélyt a 200 éves ruházatra
- Az UCL campus átalakítása lehetővé tette egy állandó kiállítási hely kialakítását
- A modern konzerválási technikák jobb megőrzési feltételeket biztosítanak
A költöztetés maga is különleges esemény volt. A mumifikált testet speciális műanyag burkolatba csomagolták, hogy megvédjék a londoni időjárástól. Óvatosan tolták át a campuson, figyelve, hogy ne kerüljön galambok célkeresztjébe.
Filozófiai vita egy üvegvitrin körül
Az új kiállítási hely vitákat váltott ki az UCL közösségében és a filozófia világában is. A fő kérdések:
- Tiszteljük-e Bentham kívánságait? Egyesek szerint az üvegvitrin túl modern és nem illik az eredeti szellemiséghez.
- Mit szólna maga Bentham? A filozófus hívei szerint pontosan ez volt a cél: hogy halála után is viták forrása legyen.
- Hol a határ a tisztelet és a tudomány között? A humán maradványok kiállításának etikája ma is égető kérdés.
Tim Causer, a Bentham Project kutatója így fogalmazott: “Bentham számára csak egy kérdés számított volna: vajon ez az elhelyezés növeli-e az emberek boldogságát és hasznos-e a társadalomnak?”
Az auto-ikon modern tanulságai
Bentham teste ma is fontos üzeneteket hordoz:
- Az élet végessége: A filozófus teste érzékletesen mutatja be a halál természetességét
- Közösségi felelősség: Az embernek még halála után is kötelességei vannak
- A haladás eszméje: A hagyományok megváltoztathatók, ha az hasznos a társadalomnak
Az UCL diákjai most már mindennap találkozhatnak ezzel a különleges “tankönyvvel”, amely nem csupán a múltból szól, hanem a jövőről is. Bentham ugyanis bízott benne, hogy példája után mások is hasonló útra lépnek – bár ez a része a tervnek sajnos nem valósult meg.
Az auto-ikon ma is tanít: az élet értelme nem a halál utáni létben van, hanem abban, amit itt hagyunk magunk után. És Bentham esetében ez a tanítás szó szerint testet öltött.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
45 éve jár a kék metró második szakasza – Így épült a 3-as vonal déli szárnya
A történelem 7 legmeghatározóbb fegyvere
Forrás: