Thuküdidész csapdájába esne a modern világ? Mi fog történni az USA és Kína között?
Thuküdidész csapdája az elmúlt évtizedben a külpolitikai elemzések egyik központi fogalmává vált, mivel az Egyesült Államok és Kína közötti növekvő feszültség nagyon hasonlít az ókori görög történetíró által évszázadokkal ezelőtt leírtakra.
A fogalmat Graham Allison politológus alkotta meg 2012-ben, majd részletesen kifejtette 2017-es könyvében, melyet Thuküdidész ókori görög történetíró egyik megállapítására alapozta, aki A peloponnészoszi háború című történetében azt írta, „Athén felemelkedése és az ebből Spártában fakadó félelem tette elkerülhetetlenné a háborút”. Az Országút.com szerint a status quo fenntartásában érdekelt Spárta a vezető pozíciójának megőrzése érdekében lépett a tettek mezejére Athén és szövetségesei ellen. Thuküdidész csapdája tehát az első, nagyhatalmak pozíciójával foglalkozó
Thuküdidész csapdája napjainkban is beigazolódhat?
Thuküdidész mellszobra. Wikimedia
A párhuzam egyértelmű. Egy felemelkedő hatalom félelmet kelt a már fennálló nagyhatalomban, ami konfliktushoz vezet. Napjainkban Kína felemelkedése ütközéshez vezethet az Egyesült Államokkal, akárcsak Athén és Spárta esetében. Azonban ez a leegyszerűsítés torzítja Thuküdidész eredeti művének igazi mondanivalóját, ő ugyanis nem egy geopolitikai törvényt fogalmazott meg, hanem egy tragédiát írt le.
A The Conversation cikke szerint Thuküdidész maga is részt vett a peloponnészoszi háborúban az athéni oldalon, de műve nem a szerkezeti szükségszerűséget vizsgálta, hanem azt, hogyan vezethet az emberi gyengeség, politikai tévedés és erkölcsi hanyatlás katasztrófához. Története a félelemből fakadó rombolást, vezetői hibákat és rossz ítélőképességet mutatja be, tehát nem kész tényként kezeli a konfliktust, hanem az oda vezető utat írja le.
A „Thuküdidész csapdája” kifejezés azonban gyakran törvényszerűségként jelenik meg, amely során a hatalom felemelkedik, a félelem győz a hidegvérrel szemben, és elkerülhetetlenné válik a háború. Allison maga is hangsúlyozza, hogy a csapda nem feltétlenül elkerülhetetlen, hanem valószínű, ha egy felemelkedő hatalom fenyegeti a már domináns erőt. Inkább arra próbál figyelmeztetni, hogy a konfliktus elkerülhető, ha a vezetők bölcsen cselekszenek.
Donald Trump amerikai elnök (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök sajtóértekezletet tart a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2017. november 9-én. MTI/EPARoman Pilipej
Thuküdidész művében a peloponnészoszi háború nem csupán a hatalmi egyensúly átrendeződéséről szólt, hanem az emberi hiúságról, és a bölcs vezetés hiányáról is. Híres megfigyelése szerint „a tudatlanság vakmerő, a tudás tartózkodó”, nem strukturális, hanem emberi igazság, amely az impulzív, meggondolatlan döntéshozók kritikája. Ugyanígy a „az erősek azt teszik, amit akarnak, a gyengék pedig elszenvedik, amit muszáj” mondat nem a realpolitik dicsérete, hanem tragikus panasz arra, mi történik, ha a hatalom elszabadul és az igazságosság háttérbe szorul.
A csapda az, hogy nem a háborúról szól
Thuküdidész csapdájának valódi tanulsága tehát nem a háború elkerülhetetlensége, hanem az, hogy a konfliktus valószínűbbé válik, ha a félelem elhomályosítja a józan észt, a vezetők összetévesztik a fenyegetősködést a bölcsességgel, és a stratégiai döntéseket a bizonytalanság, nem pedig a tiszta megfontolás vezérli. Thuküdidész emlékeztet arra, milyen könnyen válhat a valóság félreértéssé, és milyen veszélyes, ha a vezetők saját igazukba vetett hittel elutasítják a más véleményt.
A mai világban a Thuküdidész csapdájára való hivatkozás, mint a Kínával való konfrontáció igazolása, többet árthat, mint használhat. Ez a nézet megerősíti azt a feltételezést, hogy a konfliktus már elkerülhetetlenül elindult, és nem lehet megállítani. Pedig Thuküdidész művének valódi üzenete az, hogy a háború nem sorsszerű, hanem akkor válik valószínűvé, amikor a bölcsesség és a megfontoltság helyét átveszi a félelem és a büszkeség. Ezért a vezetőknek nem egy geopolitikai törvényt kell követniük, hanem figyelmesen kell mérlegelniük döntéseiket, és alázattal kell elfogadniuk, hogy a jövő nem kizárólag szerkezeti erőktől, hanem az emberek választásaitól függ.
Thuküdidész csapdája tehát nem egy elkerülhetetlen háborús forgatókönyvről szól, hanem figyelmeztet, hogy a hatalmi átrendeződések során a vezetők bölcsessége és önmérséklete döntő jelentőségű a béke megőrzésében.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Az amerikai külügyminiszter szerint néhány nap alatt magára hagyják Ukrajnát, ha nem történik előrelépés a békéért
A világ legrégebbi piramisát lehet, hogy nem emberek építették
Egy új kutatás szerint elfelejthetjük a sötét anyagot, de még a sötét energiát is
Megerősíti kétoldali együttműködését Magyarország és Marokkó
Középkori zarándokok graffitiztek oda, ahol Jézus elfogyasztotta az utolsó vacsorát
Most már valóban megszülethet az USA és Ukrajna jözött az ásványkincsekről szóló megállapodás
