Életre utaló jeleket találhattak egy, a közelünkben lévő bolygón?
Az emberiség évszázadok óta kutatja a választ arra a kérdésre, hogy egyedül vagyunk-e az univerzumban. A közelmúltban azonban a kutatók egy izgalmas felfedezéssel kerültek közelebb a válaszhoz. A James Webb űrtávcső (JWST) adatai alapján egy 124 fényévre található exobolygón, a K2-18b-n olyan vegyületeket azonosítottak, amelyek az élet jelenlétére utalhatnak.
A K2-18b egy szub-Neptunusz típusú bolygó, amelynek sugara 2,6-szorosa, tömege pedig 8,6-szorosa a Földének. Az Oroszlán csillagképben, egy hűvös vörös törpecsillag lakhatósági zónájában kering, ahol az élethez szükséges folyékony víz feltételezhetően jelen lehet. A bolygó különlegessége, hogy a kutatók szerint hidrogénben gazdag légköre alatt egy hatalmas óceán is húzódhat, bár ezt nem mindegyik tudóscsoport erősítette meg, írja az IFLScience.
Életre utaló jelek az exobolygó légkörben
A Hubble adatai alapján valahogy így nézhet ki a K2-18b bolygó. ESA/Hubble, M. Kornmesser/Wikimedia
A JWST spektroszkópiai mérései során a kutatók több, a földi élethez köthető gázt is kimutattak a K2-18b légkörében, köztük dimetil-szulfidot (DMS) és dimetil-diszulfidot (DMDS). Ezek a vegyületek a Földön elsősorban tengeri fitoplanktonok és mikrobák anyagcseréjének melléktermékei, így a jelenlétük akár biológiai eredetre is utalhat. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezek a gázok élettelen égitesteken, például üstökösökön is előfordulnak, így önmagukban nem tekinthetők egyértelmű bioszignatúrának.
A kutatók kiemelik, hogy a detektált jelek statisztikai szignifikanciája jelenleg három szigma (3σ), ami a tudományos bizonyítékoknál elvárt öt szigma (5σ) szint alatt marad. A Daily Mail szerint ez azt jelenti, hogy a mostani eredmények még nem tekinthetők végleges bizonyítéknak, de további megfigyelések megerősíthetik vagy cáfolhatják a biológiai eredet lehetőségét.
Nagy az izgalom, de a csillagászok óvatosságra intenek
A tudományos közösség hangsúlyozza, hogy az élet felfedezéséhez rendkívül óvatos, többlépcsős bizonyítási folyamat szükséges. A NASA által felállított CoLD-skála hét szintje közül jelenleg csak az első, a lehetséges jel detektálása teljesült. A következő lépésekben ki kell zárni a szennyeződést, a nem biológiai forrásokat, és független megerősítésre is szükség van.
A K2-18b felfedezése azonban új távlatokat nyit az exobolygók kutatásában. A „hycean” bolygók, vagyis a hidrogénben gazdag légkörű, vízborította égitestek, egyre fontosabb célpontjai lehetnek az élet keresésének, mivel atmoszférájuk vizsgálata a jelenlegi műszerekkel is lehetséges.
Bár a K2-18b-n talált gázok még nem jelentik az élet egyértelmű bizonyítékát, a felfedezés fontos lépés a csillagászatban és az asztrobiológiában. A következő években további JWST-megfigyelések és elemzések segíthetnek eldönteni, hogy valóban egy életre alkalmas, vagy akár élettől nyüzsgő bolygót találtunk-e a kozmoszban.
Érdemes elolvasni:
