2025. április 3. – Újabb mérföldkőhöz érkezett Óbuda városfejlesztése: a Fővárosi Önkormányzat jóváhagyta a Hajógyári-szigetre tervezett új gyaloghíd megépítését. A híd a volt Hajógyár területét köti majd össze a Waterfront City új lakónegyedével és az Óbudai-sziget északi, parkosított részével, új gyalogoskapcsolatot teremtve a jelenleg elszigetelt városrészek között.
A híd közvetlenül kapcsolódik a jelenleg is épülő Waterfront City projekthez, amely a Folyamőr utca, a Miklós tér és a Bogdáni út által határolt öt hektáros területen valósul meg. A fejlesztés során lakó- és kereskedelmi egységek épülnek, miközben megtartják és felújítják a helyszínen található, ipartörténeti jelentőségű kéményt és a műemléki védettségű központi épületet is — írja az Építész Fóum.
A projekt szerves része a Kolosy tértől induló Budai Promenád, amely sétányként köti össze a városrészeket, egészen a Fő térig. A sétány és a gyaloghíd kombinációja egy, a gyalogos közlekedést előnyben részesítő, emberléptékű városszövetet hoz létre.
A híd nyomvonala és építészeti koncepciója
A gyaloghidat a Hajnal Építész Stúdió tervezi, amely a Waterfront City építészetéért is felelős. A híd az egykori óbudai szeszgyár főépülete mellett létesülő központi térről indul, és áthalad a HÉV vonalán, a rakparti úton, valamint a Duna mellékágán, mielőtt eléri az Óbudai-szigetet. A tanulmánytervet a Közlekedés Kft. és a Speciálterv Építőmérnöki Kft. készítette, míg a rámpák, lépcsők és liftek tervezését a Hajnal Építész Stúdió végezte.
A projekt egyik kiemelt célja, hogy a kis távolságok városának elve mentén javítsa a gyalogos közlekedést, csökkentve ezzel a közlekedési infrastruktúra által okozott elválasztottságot. Jelenleg ugyanis a HÉV és a rakparti út akadályozza a közvetlen hozzáférést a Dunához és a szigethez.
Kulturális és örökségvédelmi jelentőség
A tervezett híd nemcsak közlekedési, hanem kulturális jelentőséggel is bír. A Budai Promenád részeként a híd összeköti majd a térség meghatározó történeti és ipari örökségeit, többek között a hajógyári épületeket, a Hadrianus-palota maradványait, a volt szeszgyár főépületét és a Harisnyagyár ipari emlékegyüttesét.
Természetvédelem és fakivágások – tudatos tervezés
A híd építésének környezetére vonatkozó dendrológiai vizsgálatok kiemelten kezelték a természetvédelmi szempontokat. A szigeten található fák közel egyharmada inváziós faj, amelyeknek nagy részét nem tervezik megtartani. Összesen 111 faegyed állapotát vizsgálták meg – ezek közül az invazív és rossz állapotú példányok eltávolítása javasolt.
A tervezés során külön figyelmet fordítottak arra, hogy a hídfő elkerülje a megtartásra érdemes fákat. A lépcsők, rámpák és egyéb építmények elhelyezését ennek megfelelően alakították ki, így az északi facsoport értékes példányai hosszabb távon megőrizhetők maradnak.
Közösségi kapcsolat és zöldfelületek
Az óbudai oldalon a híd kiindulási pontja jól kapcsolódik a lakótelep zöldfelületeihez, köztük a nemrég megújított Kaszap István parkhoz. A gyalogosok ezen a zöld tengelyen – a Budai Promenádon keresztül – juthatnak el az új hídhoz, amely új közösségi kapcsolódási ponttá válhat a városlakók számára.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Közvetlen repülhetünk Budapestről Japánba?
Száz éve szigorították a reklámtáblákra vonatkozó szabályokat
